A biztonságos kötődés megalapozása – A korai kötődés fontossága

Ebben a sorozatban szeretném Nektek bemutatni Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. Kezdjük az alapoknál, definiáljuk az érzelmi kötődést és ismerjük meg a kötődéselméletet. 

A korai kötődés fontossága

 

„A legnagyobb ajándék, amit adhatunk [gyermekünknek] az a biztonságos korai kötődés.” /Ruth Newton/

 

Mi az a korai kötődés?

„A korai kötődés a gyermek biológiai kötődése elsődleges gondozóihoz, vagyis leggyakrabban szüleihez.” /Ruth Newton/

A biztonságos kötődés megalapozása című könyvben arról olvashatunk, hogy ennek a korai kötődésnek a kialakulása az elsődleges gondozóval evolúciós alapokon nyugszik. Célja az, hogy növelje a csecsemő túlélési esélyeit.

Ruth Newton szerint a kötődés mértéke a szülők magatartásától függ, vagyis érzékenységétől, ráhangoltságától és reakciókészségétől.

kép: Pixabay

 

Kutatások

Az Első fejezetben találunk egy részt, ami a kötődéselmélet kapcsán végzett kutatásokról és fejleményekről szól. Az egyik ilyen vívmánynak számít, hogy a gyerek szülője iráni kötődésének minősége mérhető.

A sokak által talán már ismert „Idegen helyzet” kísérlet Mary Ainsworth kanadai pszichológus nevéhez fűződik.

A kísérlet lényege az volt, hogy megfigyeljék, hogy az egyes gyermekek hogyan viselkednek akkor, ha édesanyjuk ott hagyja őket egy szobában egy idegennel, aztán visszatérnek, majd teljesen egyedül hagyják őket és visszatérnek.

Háromféle kötődési stílus

Ainswort kutatása során háromféle kötődési stílust ismert fel:

        • biztonságos kötődési stílus
        • bizonytalan-elkerülő kötődési stílus
        • bizonytalan-ambivalens kötődési stílus

Ruth Newton bemutat nekünk könyvében egy negyedik típust is, amit az „idegen helyzet” kísérlet óta fedezett fel Ainswort diákja és kollégája. Ez a dezorganizált kötődés. Ez nagyban különbözik az előző háromtól és teljesen összeomlott kötődési rendszerről tanúskodik.

A biztonságos kötődés megalapozása című könyvben hosszasan olvashattok ezekről a stílusokról. Érdekes olvasmány és meglepő eredményeket mutat. Még azok számára is hasznos lehet, akik már más könyvekből vagy az interneten találkoztak ezzel az „Idegen helyzet” kísérlettel.

„A gyermek kötődési stílusa tükrözi a szülő-gyerek kapcsolat eddigi történetét, és a szülő gyermeke biológiai kötődési igényére adott eddigi reakcióit.” /Ruth Newton/

Belső munkamodellek

Miért fontos, hogy megértsük ezeket a kötődési stílusokat? Ruth Newton szerint azért, mert ezek nagy hatással van gyermekünk énképére, életére. A belső munkamodell elmélet arról szól, hogy vannak olyan belsőleg kódolt kötődési tapasztalataink, amik akár tudat alatt is befolyásolhatják kapcsolatunkat szüleinkkel, magunkkal és a világgal.

„Ezek a korai tapasztalatok közvetlenül dekódolódnak agyunk áramköreiben, és a jelen eseményei is előhívhatják őket.” /Ruth Newton/

Tehát nem mindegy, hogy szülőként milyen képet ültetünk el gyermekünkben, illetve, hogy milyen belső munkamodell alakul ki benne.

Saját kötődési attitűdünk

Ennek tudatában, felmerülhet a kérdés, hogy ha a mi szüleinktől nem megfelelő kötődési mintát kaptunk, akkor a saját gyermekünkkel való kapcsolatunkat ez mennyire befolyásolja.

Ruth Newton szerint ez a kettő összefügg, sőt gyermekünkkel való kötődési stílus nagy eséllyel előre meghatározható a kapott minta alapján. Viszont nem kell kétségbe esni, ha valami nem volt rendben a mi gyerekkorunkban. Az önreflexió képessége egy nagyon fontos tényező abban, hogy felül tudjuk írni az esetleges negatív, örökölt hozzáállást. Vagyis nem lehetetlen, csak dolgozni kell rajta, emeli ki a szerző.

„Ha képesek vagyunk eközben mindvégig reflektálni saját tapasztalatainkra és tanulni belőlük, akkor igenis dönthetünk úgy, hogy mi másmilyen szülők leszünk, mint amilyenek nekünk jutott.” /Ruth Newton/

kép: Pixabay

 

Elég jó szülő

Korábban, egy másik ilyen című könyvnél írtam már Nektek, hogy az elég jó szülő kifejezés számomra nagyon szimpatikus. A biztonságos kötődés megalapozása című könyvben is találkozhatunk ezzel a kifejezéssel egy teljesen úgy megközelítésben.

Ruth Newton szerint nem tökéletes szülőnek kell lenni, hanem elég jónak. Ugyanis, ha a tökéletességre törekszünk az érzelem szabályozási szempontból nem túl előnyös gyermekünk szempontjából. Hiszen a negatív és frusztráló érzelmek feldolgozására is szükség van, ahhoz gyermekünk kerek egész legyen.

„Valójában inkább ne is akarjunk tökéletes ráhangolódást. A tökéletes ráhangolódás csökkenti a csecsemő tűréshatárát, és ezáltal akadályozza megküzdési reakcióinak egészséges fejlődését. … Legjobb a közepes mértékű ráhangoltság.” /Ruth Newton/

Az elmélet szerint tehát nem gond, ha néha nem tudjuk, hogy mit szeretne a gyermekünk és nem tudunk azonnal megfelelően reagálni. Elég, ha túlnyomó részt jól csináljuk és megtesszük, ami tőlünk telhető.

 

Legközelebb az agyi folyamatokról írok majd Neked! Tarts velem!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek írd le egy hozzászólásban, hogy Neked mi a véleményed a kötődési stílusokról!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyv Első fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?