Az agy fejlődésének és működésének megismerése
A szülői ráhangoltság hatásai
A korábbi bejegyzésben már írtam Nektek a szülői ráhangoltság fontosságáról. Ruth Newton szerint ez az alapja a biztonságos kötődés kialakításának.
„A szülő részéről a ráhangoltság lényege az üzenetek helyes értelmezése és az ezekre való érzékeny reagálás.” /Ruth Newton/
A kisbaba számtalan üzenetet közvetít felénk a maga módján és mi, szülők pedig nonverbális készségeink, ösztöneink és érzéseink segítségével igyekszünk ezekre reagálni valahogyan. Ruth Newton tanácsainak segítségével ezt a fajta érzékenységet tudjuk fejleszteni, illetve megtanulni rá jobban odafigyelni. Nemcsak csecsemő korban.
A biztonságos kötődés megalapozása című könyvben arról olvashatunk, hogy ha a szavaink és a tetteink kellő összhangban vannak miközben gyermekünket ellátjuk, gondozzuk, támogatjuk, akkor hitelesen kommunikálunk vele. Így gyermekünk biztonságban érzi magát velünk, ez pedig segíti a megfelelő fejlődést.
„A szülőknek kulcsszerepük van abban, hogy kisbabájuk izgalmi szintjét modulálják. … Amikor közvetlenül megtapasztalja, hogy mi képesek vagyunk csökkenteni a testében tapasztalt kellemetlen érzeteket, bízni kezd bennünk, és ez a bizalom a biztonságos kötődés alapja.” /Ruth Newton/
Szinkronizáció
A tudomány mai állása szerint elképesztő dolgokat tudunk már az agyunkról és annak fejlődéséről már egészen kicsi kortól kezdve. Ezek az újkori vívmányok segítségével számtalan kutatást lehet végezni arról, hogy a kisgyermek neurológiai fejlődése mennyire befolyásolható. Elképesztő és megdöbbentő eredmények születtek ezzel kapcsolatosan.
A biztonságos kötődés megalapozása című könyvben arról olvashatunk, hogy az agyunk elképesztő egy szerv, ami képes összehangolni a kisbabát a szüleivel. Így amikor az anyuka és apuka saját érzelmeit szabályozza az hatással a gyermek érzéseire és fejlődésére.
„A szülők érzelmi szabályozás terén nyújtott segítsége válik a gyermek érzelmi szabályozásává.” /Ruth Newton/
A két agyfélteke
Ma már tudjuk, hogy a két agy féltek nem egymásnak a tökéletes tükörképe, hanem számos funkcióban és működésben eltérnek egymástól. Ruth Newton könyvében röviden kitér ezekre a különbségek és lényeges elemekre, ami fontos lehet számunka a kötődéselmélet szempontjából. Érdemes elolvasni!
„A korai szülő-gyerek interakciók nem csupán behangolják a csecsemő idegrendszerét az érzelmek szabályozására, de egyúttal aktívan elősegítik az agyi struktúrák kialakulását.” /Ruth Newton/
Lehet, hogy ez most túl tudományosnak tűnik, de fontos, hogy megértsük, hogy kötődés szempontjából melyik agyféltekünkkel való reagálás a kedvezőbb. Ezt most talán eléggé mélyvíz, viszont kötődéselmélet szempontjából elengedhetetlen tudás.
„Egyenes kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk szükség esetén átváltani jobb agyféltekes üzemmódba.” /Ruth Newton/
Fontos kérdések
A második fejezet további részében kötődés szempontjából fontos kérdésekre ad választ vagy tanácsot a szerző:
- Hogyan szakítsunk időt a gyermekünkre való ráhangolódásra?
- Hogyan segítsünk gyermekünknek túlélési mechanizmusainak szabályozásában?
- Hogyan segíthetik elő a szülők a megfelelő agyi szabályozás kialakulását?
„Az újdonsült szülőknek nemcsak azt kell megtanulniuk, hogyan kell a babát etetni, pelenkát cserélni, mi a számára kellemes hőmérséklet és mikor szeret aludni, hanem azt is, hogyan alkalmazkodjanak saját hanghordozásukkal, arckifejezésükkel, testtartásukkal és alvási ritmusukkal a baba szükségleteihez, hogy optimális tartományban maradjanak az érzelmei.” /Ruth Newton/
„Nagy szükség lenne ennek társadalmi szintű belátására, és ennek nyomán arra, hogy a kisgyermekes szülők több támogatást kapjanak feladatuk ellátáshoz.” /Ruth Newton/
A következő részben a fogantatásról az öt éves korig tartó időszakról szóló fejezetekről írok majd Nektek! Tartsatok velem, hogy a könyv utolsó fejezeteit is bemutathassam Nektek!
Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz a szülői ráhangoltság hatásairól!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyv Második fejezetében olvasható.