Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A gyermeki elme című könyv külföldön közismert írásnak számít, sajnos Magyarországon nem annyira. A róla készült bejegyzésekkel szeretném népszerűsíteni, remélem így el tudod majd dönteni, hogy valóban Neked szól-e. Legutóbb az integrált elme fogalmáról írtam, ez egy nagyon fontos alapja az egész könyv mondanivalójának. Most a jobb és a bal agyféltek bemutatása következik. Ez is egy nagyon fontos ismeret, ahhoz, hogy megértsük a gyermekünk idegrendszerének működését.
A jobb és bal agyféltek integrálása
Az anatómián túl
Valószínűleg senkinek sem elmondani, hogy az agyunk két nagy részből épül fel. Jobb és bal agyféltekének nevezik ezt az orvosok és a tudósok. Most sokkal lényegesebb ismeret az, hogy ez a két agyféltek teljesen más feladatok elvégzésére „szakosodott”. Az általuk ellátott funkciók megismerése egy nagy hasznos tudás ahhoz, hogy megértsük magunk és gyermekünk idegrendszerének működését.
„A bal féltekét a törvény betűje foglalkoztatja. … A jobb agyfélteke azonban a törvény szellemében foglalkozik az érzelmekkel és a kapcsolati élményekkel. A bal félteke a szövegre összpontosít, a jobb félteke pedig a kontextusra.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Együttműködés
Daniel és Tina szerint a cél az lenne, hogy ez a két agyfélteke együtt tudjon működni, integráltak legyenek.
„Az agy nem véletlenül áll két féltekéből: mindkét oldalnak különböző funkciói vannak, így bonyolultabb célokat tűzhetünk ki, és kifinomultabb, összetettebb feladatokat hajthatunk végre.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
De hogyan lehet ezt elérni? Illetve szülőként hogyan érhetjük el, hogy gyermekünk mindkét agyféltekét használja?
Fontos leszögezni, hogy a gyerekeknél a jobb agyfélteke sokkal érettebb, mint a bal. Az évek során az őt érő ingerek hatására fejlődik a bal agyféltek. Ezért nagyon fontos, hogy szülőként milyen környezetet teremtünk köré, illetve milyen technikákat „tanítunk” neki arra, hogy a bal agyféltekét hogyan használja. Ezen túl pedig, hogy hogyan használja a két agyfélteket integráltan.
„Az integrált elméjű nevelés nem jelenti azt, hogy hagyjuk magunkat manipulálni vagy hogy megerősítjük a nem helyénvaló viselkedést. Éppen ellenkezőleg, a gyermek agyműködésének megértésével sokkal hamarabb alakíthatunk ki együttműködést, amivel rengeteg drámai pillanatot elkerülhetünk.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Két integrált elme technika
A gyermeki elme című könyv Második fejezetében összesen két integrált elme technikát ismerhetünk meg, amik segíthetnek nekünk gyermekünk jobban megérteni és a két agyfélteket együttműködésre serkenteni.
A lényeg a kapcsolódáson és az átformáláson van. Amikor egy gyermek ki van akadva és magából kikelve hisztizik, akkor az ész érveket valószínűleg egyáltalán nem hallja meg. Valószínűleg ezt már te is tapasztaltad.
Én úgy szoktam ezt nevezni a saját gyermekeimnél, hogy leereszkedik a redőny és semmilyen információt nem hallanak meg. Egészen kis korától kezdve volt olyan gyermekünk, akinél, ha beállt ez a helyzet teljesen „elvesztettük”. Csak úgy sikerült őt terelgetni, ha nem vártuk meg ezt az állapotot. Biztatásképpen mondom, hogy azóta kinőtte. Természetesen még most is a személyiségének része az elképesztő amplitúdójú érzelmi kirohanások, de már sokkal „könnyebben” kezelhető.
„Amikor egy gyermek feldúlt, az ésszerű megközelítések gyakran nem fognak működni, míg nem elégítettük ki a jobb félteke érzelmi igényei.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Ez az alapja a kapcsolódásnak, vagyis, hogy mielőtt megszólítanánk a bal agyféltekét először a jobbhoz kell kapcsolódni. Erről a nagyon fontos lépésről bővebben olvashattok még a könyvben. Szerintem igazán hasznos tanács. Kár, hogy nem ismertem korábban.
„A gyermek sokkal jobban képes befogadásra, ha már újra működésbe lépett a bal féltekéje, és a fegyelmezés emiatt jóval hatékonyabb lehet.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Önmagunk integrálása
„Gyermekeink integrációjának elősegítésére az egyik legjobb módszer az, ha mi magunk integráltabbá válunk. … Amikor a jobb és a bal agyféltek integráltak, akkor egyszerre vagyunk képesek a nevelés stabil, bal féltekés, racionális módon megközelíteni és a jobb féltekés, érzelmileg kapcsolódó módon működni. Ilyen módon teljes elmével nevelhetünk.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Ezt az idézetet csak úgy, így hagyom magában. Azt gondolom, hogy ebben minden benne van, ahhoz felkeltse az érdeklődést a könyv iránt, illetve ahhoz, hogy belássuk, hogy az integrált elme technika miért annyira lényeges.
A horizontális integrálás után a következő részben a felső és alsó agyterületek integrálásáról írok majd Nektek! Tartsatok velem!
Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mi a benyomásod az integrált elme fogalmáról és az ezen alapuló nevelési technikáról?
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A gyermeki elme Második fejezetében olvasható.