A játék ereje – Oktatás

David Elkind: A játék ereje című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A szerző hármas alapra épített filozófiáját már megismertük. A könyv utolsó fejezete az oktatásról szól. A szerző szeretné megosztani velünk mondanivalójának pedagógiában használható összefüggéseit. 

A szív, az elme és a test egysége az iskolai oktatásban

 

Új pedagógiai valóság

A játék ereje című könyv utolsó fejezetének elején David Elkind leírja nekünk a technológiai vívmányokkal átitatott új pedagógiai valósággal kapcsolatos meglátásait. Szerinte nem könnyű a helyzet és egyértelmű, hogy az oktatás nem tud lépést tartani az újdonságokkal.

„Mire egy mai fiatal egyetemre kerül, sok minden elavulttá válik abból, amit a gimnáziumban tanult biológiából, kémiából és fizikából.” /David Elkind/

A szerző idős kora ellenére kifejezetten felvilágosult és látja maga előtt azt a jövőt, amikor a régi oktatási technológiák kikopnak és helyüket új innovatív módszereke veszik át. Szerinte a beszűkült, memorizálásra alapuló pedagógiai módszernek leáldozott.

„A technikát nem lehet megtagadni; a gyerekek és a tanárok egyre ügyesebben bánnak az új elektronikus médiával, így előbb-utóbb át fogja venni a régi pedagógiai modell helyét az új.” /David Elkind/

kép: Pixabay

Alternatív iskolák

Olvasás közben hamar kiderülhet mindenki számára, hogy David Elkind elkötelezett híve az alternatív iskoláknak. Könyvében két modellt is bemutat számunkra. A Montessori és a Waldorf iskolák tanításai módszereit is közelebbről megismerhetjük.

A szerző külön kiemeli számunkra, hogy ezekben iskolamodellekben milyen fejletten állnak hozzá az új technológiákhoz és mennyire gyermekközpontú oktatási módszerekkel dolgoznak.

„Ebben a pedagógiai programban egyesül a játék, a szeretet és a munka, aminek fontosságát az egész könyvben hangsúlyoztam.” /David Elkind/

Mi tegyenek a többiek?

David Elkind tisztában azzal, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy Montessori vagy Waldorf iskolába járjon a gyermeke. Mivel a többség ide tartozik, ezért a szerző külön foglalkozik ezzel a témával is. Nagyon becsülőm a szerző ezért, hiszen nem azt mondja, hogy ti többiek így jártatok, hanem igyekszik mankót nyújtani és támpontokat adni ahhoz, hogy hogyan (ne) lázadjunk a rendszer ellen.

Sajnos azt kell, hogy írjam, hogy a magyar valóságot tekintve a legtöbb javaslat már eleve hiábavaló próbálkozás. Ennek ellenére érdemes rajtuk elgondolkodni.

„Íme néhány javaslat arra, hogyan csempésszünk be némi játékosságot és kreativitást a merev tanterv és a magolás birodalmába.” /David Elkind/

 

Ezzel befejeztük David Elkind: A játék ereje című könyvet. A következőkben Aletha Solter: Gyógyító és kapcsolódó játékok című könyvvel fogunk foglalkozni. Tarts velem továbbra is!

A hozzászólásokban szívesen fogadom a véleményedet a fenti témával kapcsolatosan!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom David Elkind: A játék ereje című könyv Kilencedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?