Haladunk tovább Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című könyvvel. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A szerző szerint fontos, hogy megértsük nemcsak a videójátékok tudnak függőséget okozni. A közösségi média megjelenése egy teljesen úgy lehetőséget hozott az ember közötti kapcsolattartásra. Sajnos a sok pozitívum mellett a már mutatkozó problémákról is beszélni kell. Ezzel kapcsolatos tudását osztja meg velünk Nicholas Kardaras a most következő fejezetben.
A közösségi média káros hatásai
Az ember társas lény
Az ember társas lény. Alapvető szükséglete a kapcsolatok felépítése és megtartása. Ez nemcsak az emberi létezés alapfeltétele, hanem boldogságunk és egészségünk fontos összetevője.
„Lehet, hogy furcsának tűnik, amit mondok… mostanáig arról beszéltem, hogy a kapcsolatnélküliség a függővé válás egyik legerősebb hajtóereje. Ezek után talán különösen hangzik, hogy ez a baj azért terjed, mert a miénk egészen biztosan a legtöbbféleképpen összekapcsolódott társadalom is.” /Johann Hari író és eladó/
A képernyő rabjai című könyvben megdöbbentő adatokat olvashatunk arról, hogy hány aktív internetfelhasználó van a világon, másodpercenként hány üzenet, fotó és email küldés történik. Azt hozzá kell tenni, hogy ez a könyvet 2016-ban írták. Azóta valószínűleg jóval elképesztőbb számokat kapnánk ugyanezekre a megfigyelésekre.
Depresszió
„Ilyen magányos faj még nem élt a Földön.” /Johann Hari író és eladó/
A zsebünkben elférő kis készülék segítségével a világon nagyjából bárkivel kapcsolatba tudunk lépni. Miért van az, hogy ennek ellenére rengetegen magányosak, teszi fel a kérdés Nicholas Kardaras könyvében.
„Nemrég végzett kutatások azt az elméletet támasztják alá, hogy minél jobban elterjed a közösségi média, és minél többszálon köti össze az embereket a technika, annál több köztük a depresszió.” /Nicholas Kardaras/
Igen szomorú következtetés ez. Miért van ez? Nicholas Kardaras A képernyő rabjai című könyvében nem kisebb feladatra vállalkozik, mint bemutatni és leírni Nekünk, hogy a közösségi média miért okozhat magányt, depressziót és szélsőséges esetben függőséget. Érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta.
„Mit művel velünk akkor a modern digitális technológia, amely a mindhárom, összefonódó emberi igényt kielégíti: kapcsolathoz, jutalomhoz és újdonsághoz segít? Röviden: a rabjává tesz. Vagy legalább is kiszolgáltat az esetleges képernyőszenvedélynek.” /Nicholas Kardaras/
A szerző felhívj a figyelmünket, hogy a közösségi médiában lévő kapcsolatok csak a társas kapcsolatok illúziói. Gondoljunk csak bele egy éretlen, még fejlődő gyermek számára mekkora károkat tud okozni ez a probléma.
„A Facebooknak 1,23 milliárd [ma ez a szám 2,8 milliárd] aktív felhasználója van, mégsem tett mindenkit boldoggá.” /Nicholas Kardaras/
Közösségi média és az öngyilkosság
Sajnos amikor a közösségi médiával kapcsolatos problémákról beszélünk nem mehetünk el a bántalmazás, bullying és az öngyilkosság témakörei mellett. Úgy tűnik, hogy a közösségi média felerősít bizonyos nem szívesen átélt érzelmeket.
„John Suler már 2004-ben megalkotta az „online gátlásvesztés-effektus” kifejezést, és leírta, hogy a többség a neten hajlamosabb a személyes kommunikációs szokásaihoz képest nyíltabb, gúnyosabb, gonoszabb vagy agresszívabb megnyilatkozásra, és ez csak fokozódik, ha a hozzászóló megőrizheti a névtelenségét.” /Nicholas Kardaras/
A képernyő rabjai című könyvben több életből vett példát olvashatunk a cybebullyingról. Sajnos a felsorolt történetek közül a legtöbb nem végződött jól. Az ember megpróbálja távoltartani magától ezeket az információkat, de sajnos ma már szülőként ezzel is foglalkoznunk kell, fel kell vértezni magunkat és gyermekeinket a közösségi médiában rejlő kockázatok ellen.
Szexuális ragadozók
Mindig is léteztek szexuális ragadozók, bűnözők, olyan férfiak, akik csak az alkalmas pillanatot várják a zaklatásra. A közösségi média megjelenésével a szülők kezében lévő eszközök lecsökkentek. Nem elég ma már óvatosnak lenni és az utcán figyelni, emeli ki számunkra a szülő.
„Mai társaik viszont bejutottak a lányok hálószobájába. Könnyedén megkerülik a bejárati ajtót, a szülők védelmező sorfalát, és egyenesen a kislány ölében landolnak – a laptopjában.” /Nicholas Kardaras/
Lányos szülőként engem nagyon megrendített ez a fejezet a könyvben. Azt gondolom, hogy nem vagyok felkészülve ezekre az információkra. Megrémisztenek és elkeserítenek. Viszont arra is felhívta a figyelmemet, hogy nem dughatom homokba a fejemet. Felelős vagyok a gyermekeimért és hatásosabban tehetek ellene, ha tudom mivel állok szemben.
„Mindig szigorúan ellenőrizze a gyereke digitális szokásait és virtuális barátait.” /Nicholas Kardaras/
Milyen betegségeket okozhat a túl sok képernyőhasználat? Erre a kérdésre szeretne Nekünk teljeskörű választ adni Nicholas Kardaras a következő részben. Tarts velem legközelebb is!
Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy te milyen határokat vetettél be a közösségi média használatával kapcsolatosan! Jó lenne tanulni egymástól!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című könyv Ötödik fejezetében olvasható.