Haladunk tovább Barbara Stein: A Montessori általános iskola című könyvvel. Legutóbb a gyermekek fejlődésével foglalkoztunk. Most a nevelők feladatairól lesz szó.
„Segíts nekem, hogy egyedül tudjam csinálni!”
A nevelés kölcsönhatás
„A gyermek törekvéseit személyiségének alakításában neveléssel kell támogatni. A nevelés kölcsönhatás a gyermeki aktivitás és a környezet között, amelyben a felnőttekre különös jelentőségű szerep hárul.” /Barbara Stein/
A Montessori általános iskola második fejezetében erről a kölcsönhatásról olvashatunk, ami oktatja és fejleszti mind a nevelőt, mind a gyermeket. Hiszen a nevelés egyben önnevelés is.
„A nevelés minden nevelő személy számára is egy tanulási folyamat, amely soha nem megy hibátlanul, ezért abból kell kiindulnunk, hogy a nevelés akkor sikeres, ha a nevelőknél a szeretet, az ismeretek, a megfigyelési készség és a megértés, a beleérző képesség adott.” /Barbara Stein/
Barbara Stein szerint ismereteket lehet szerezni, de a megfigyelést, a beleérzést és a helyes cselekvést magában a nevelési folyamatban lehet megtanulni. Vagyis nevelőként nagyon fontos, hogy legyünk önkritikusak, hatalmunkat tudjuk helyes mederben tartani, és tudjunk változtatni, ha szükséges.
„Okulnunk, nevelődnünk kell, ha nevelni akarunk.” /Maria Montessori/
Ismeretek átadása
A montessori pedagógia alapja, hogy a tudást csak akkor tudjuk jól és motiváló módon átadni, ha a világról szerzett ismereteinket mi magunk is értjük és kellő lelkesedéssel megtanuljuk továbbadni.
A rácsodálkozó ismeretanyag átadása mellett pedig a „Segíts nekem, hogy egyedül tudjam csinálni!” elvnek megfelelően fontos, hogy a nevelő egy idő után passzívvá váljon és csak támogasson az elsajátításban.
„A gyermeké az első hely és a tanár követi, valamint támogatja őt. Le kell mondania saját aktivitásáról a gyermek javára. Passzívvá kell válnia azért, hogy a gyermek aktívvá válhasson.” /Maria Motnessori/
Nehéz megállapítani, hogy mikor kell beleavatkoznunk és mikor maradjunk a háttérben, viszont gyakorlással szert tehetünk arra a képességre, hogy különbséget tudjunk tenni, biztat bennünket a szerző.
Előkészített környezet
A könyvajánlóban már írtam Nektek az előkészített környezetről. Maria Montessori szerint olyan körülményeket kell teremtenünk, ami gyermekünk életkorának megfelelő és ahol szabadon tevékenykedhet. Olyan környezetre van szükség, ahol a játékok és a tanuláshoz szükséges eszközök szabadon elérhetőek és rendezetten helyezkednek el a polcokon.
„A cél a gyermek önoktatási folyamatának támogatása.” /Barbara Stein/
A cél, hogy olyan tevékenységeket tudjon gyakorolni gyermekünk a mindennapokban, ami valamilyen ismeret elsajátításához szükségesek és az önállóságát támogatják. Maria Montessori nevével ellátott eszközök mind ezt a folyamatot segítik elő. (Egy hátrányuk van, hogy elképesztően drágák.)
A szabad tanulás
„A tudatosan kialakított környezet és a pedagógus viselkedése lehetővé teszi a gyermek számára, hogy szabadon mozogjon, és hogy a feladatokat önállóan válassza ki.” /Barbara Stein/
Akiknek kétségei lennének, azok számára tisztázom, hogy a montessori szemléletű iskolákban a gyermek választja ki azt a feladatot, ami érdekli őt és amivel foglalkozni szeretne. Ezt hívják szabad tanulás folyamatának. Természetesen azért van benne némi irányítottság, ha elakad a tanuló vagy bizonytalan. De igazából teljesen rá van hagyva, hogy milyen eszközökön tanul és azt mennyi ideig használja.
Lehet, hogy elsőre ezt meredek elképzelésnek tűnik, mert azt gondolhatjuk, hogy így a gyermeknek mindent szabad és teljes a káosz az osztályteremben. A kételkedőknek ajánlom A Montessori általános iskola című könyvet, amiben szemléletesen és példákra lebontva megismerhetjük, hogy ez a módszer komoly fegyelmet és koncentrációt kíván a gyermektől, így egyáltalán nem jellemző a zajongás és a széteső napirend.
„Abban a pillanatban, amikor a gyermek figyelmét egy feladatra összpontosítja, a tanárnak következetesen vissza kell vonulnia, és a tanulót teljesen békén kell hagynia.” /Barbara Stein/
A nevelők felkészítése
Maria Montessori nagyon fontosnak tartotta a nevelők felkészítését. Hiszen az általa megfogalmazott elveket és tanítói hozzáállást el kell sajátítani ahhoz, hogy valaki egy egész osztály számára tudja ezt képviselni. A pedagógusok felsőfokú képzésen vesznek részt ahhoz, hogy montessori szemléletű iskolában taníthassanak.
Szülők számára nincs ilyen képzés, viszont számtalan oldalon és blogon inspirálódhatunk a montessori nevelési elvekről, eszközökről vagy az otthonunk kialakításáról. Maria Montessori szerint egymástól szerzett és saját tapasztalatainkra hagyatkozzunk, így lehetünk magabiztos montessori elvekhez hű szülők.
A Montessori általános iskola című könyv természetesen az egész szemléletmódot mutatja be a szerző és egészében favorizálja a módszereket. Viszont azt gondolom, ha szülőként kiszedhetjük belőle azokat a lépéseket, amikkel azonosulni tudunk, amiket könnyen meg tudunk valósítani, és akkor már sokat tettünk ebbe az irányba.
Az utolsó fejezetek következnek a könyvben. A montessori szemléletű iskolákat mutatom majd be Nektek legközelebb Barbara Stein leírása alapján. Tartsatok velem!
Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy benned milyen gondolatok jutottak eszedbe a szabad tanulással kapcsolatosan!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Barbara Stein: A Montessori általános iskola című könyv Második fejezetében olvasható.