Barbara Stein: A Montessori általános iskola című könyv végére értünk. Számomra nagyon tanulságos olvasmány volt, hiszen bennem is sok kérdés volt ezzel az alternatív oktatási rendszerrel kapcsolatosan. Ide kattintva olvashatod el a korábbi bejegyzéseimet a könyvről. Eddig megismerkedtünk a gyerekre jellemző viselkedéssel és a nevelők feladataival. Most következik a montessori általános iskola működésének rövid bemutatása.
A szabad tanulás feltételrendszere
Gyermekcsoportok
A Montessori általános iskola című könyvből megtudhatjuk, hogy az ilyen iskolákban nincsenek az általunk megszokott életkorra lebontott osztályok. Ezekben az intézményekben a tantermekben különböző korú diákok vannak, akik segítik egymás tanulását és szociális fejlődését.
„A gyerekek olyan módon tanulnak egymástól, amit a szülők és a nevelők nem tudnak számukra pótolni.” /Barbara Stein/
A Montessori iskolákra jellemző tehát korosztálykeverés és Maria Montessori szerint 30-40 fő az ideális egy tanteremben, úgy, hogy megfelelő arányban vannak a különböző korú tanulók. Így jobban biztosítva van az, hogy mindenki megtalálhassa a hozzá közel álló embereket és tanulótársakat.
Barbara Stein könyvében több oldalról bizonyítja számunkra ennek a korosztálykeverésnek és a magas létszámnak az előnyeit és hasznát. Magam is úgy gondolom, hogy van benne valami és a differenciálás szempontjából jó lehet. Viszont az tény, hogy a pedagógusoktól sokkal többet vár(na) el.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy Maria Montessori által kidolgozott tanulási eszközök mind úgy lettek kialakítva, hogy az egészen egyszerű feladatoktól a bonyolult, felsőbb éves tanulók számára is kihívást jelentő példáig lehessen rajtuk tanulni. Ez elképesztő tehetségre vall.
A szabad tanulásról bővebben
Az előző bejegyzésben már írtam Nektek a szabad tanulás fogalmáról. A Montessori általános iskola című könyv Negyedik fejezetében részletesen és gyakorlatiasan mutatja be Barbara Stein ennek a módszernek a körülményeiről és a megvalósításáról.
„A Montessori-iskola osztályterme egy „előkészített környezet” a gyermeki aktivitást számára. Nyitott polcok és szekrényekben gondosan összeválogatott munkaeszközkészlet áll rendelkezésre, amelynek segítségével a gyermekek a nyelv, a matematika, a szaktantárgyak vagy egyéb szakterületek anyagát dolgozhatják fel.” /Barbara Stein/
A könyvben találhatunk egy listát a hagyományos Montessori-eszközökről, egyéb eszközökről és saját készítésű eszközökről, anyagokról, amiket általában egy Montessori szemléletű általános iskolában megtalálhatunk.
Nagyon tetszik nekem, hogy Barbara Stein számos eszközt bemutat Nekünk könyvében, hogy jobban megértsük, hogy hogyan is lehet ezekkel ismereteket elsajátítani a szabad tanulási időben.
„A szabad tanulás célja a gyermeket rávezetni a koncentrált munkavégzésre. … Az egyén ekkor teljesen belemerül a feladatvégzésbe. Maria Montessori mindezt a „figyelem polarizációjának” nevezte.” /Barbara Stein/
A fejlesztőeszközök tulajdonságainak, a figyelempolarizáció jelenségének és a szabad munka lépéseinek részletes leírását A Montessori általános iskola című könyv Negyedik és Ötödik fejezetében találjátok. Itt számos olyan tanácsra is felhívja a figyelmet a szerző, amikre érdemes odafigyelni nevelőként, hogy segítsük a tanulási folyamatot.
A kozmikus nevelés
„Az oktatási elv: megtanulni az összefüggések felfedezését és megértését, illetve a felelősségteljes cselekvést.” /Barbara Stein/
Maria Montessori elmélete szerint fontos, hogy a gyermek számára a tudást úgy adjuk át, hogy lássa közben, hogy a dolgok hogyan függenek össze egymással.
„Egy lényeges nevelési alapelv: részleteket tanítani annyit tesz, mint zavart kelteni; a dolgok közti kapcsolatok létrehozása annyit jelent, mint ismeretet közvetíteni.” /Maria Montessori/
Hogy pontosan ezt hogyan kell elképzelni a gyakorlatban, arról pontosabb képet kaphatunk A Montessori általános iskola című könyv Hatodik fejezetében, ahol három konkrét oktatási anyagot olvashatunk el. Az egyik a földi élet kialakulásának, a másik az írás feltalálásának, a harmadik a számok keletkezésének történetét meséli el úgy, ahogyan átadhatjuk a gyermekünknek ezeket az ismereteket érdekesen és inspirálóan.
„A tudást ott lehet a legjobban közvetíteni, ahol tudásvágy van.” /Maria Montessori/
A Hatodik fejezet további oldalain pedig egyesével megismerkedhetünk az egyes tantárgyak montessori szemléletű oktatási elveivel és eszközeivel. Ebből a részből azt is megtudhatjuk, hogy a Motnessori általános iskolában ugyanúgy lehetőség van idegen nyelv tanulásra, vagy szabad tanuláson kívüli érdeklődési körnek megfelelő szakoktatásra, művészetre, zenére, sportra és hittanra is.
Az értékelésről
A Montessori általános iskola című könyv Hetedik fejezetében pedig a dokumentálás és az értékelés témakörét boncolgatja a szerző. A leírás szerint Maria Montessori nem nyilatkozott a teljesítmény írásbeli dokumentálásáról és számonkéréséről. Viszont a mai pedagógia megköveteli ezt a formát, így a Montessori iskolákban is kialakult egyfajta módszer, amit általánosságban alkalmaznak és megfelelő a külső követelményeknek úgy, hogy közben nem feledkezik meg az egyéni tanulási célokról sem.
Ezzel befejeztük Barbara Stein: A Montessori általános iskola című könyvet. A következőkben Tim Seldin: Hogyan neveljünk boldog gyereket – A Montessori-módszer című könyvvel fogunk foglalkozunk. Tarts velem továbbra is!
Szívesen fogadom a hozzászólások között, hogy ha leírod neked mennyire szimpatikusak (így elsőre) a Montessori általános iskola elvei!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Barbara Stein: A Montessori általános iskola című könyv Harmadik, Negyedi, Ötödik, Hatodik, Hetedik és Nyolcadik fejezetében olvasható.