Uzsalyné Pécsi Rita előadásaival, cikkeivel és egyéb média megjelenéseivel vált ismerté. Én is hamarább találkoztam a nevével és voltam előadásán, minthogy hallottam volna arról, hogy könyvei is vannak. Ebben a sorozatban A nevelés az élet szolgálata – II. kötettel kezdtünk el foglalkozni. A könyv harmadik részében a játéktevékenység fontosságáról ír a szerző. A korábbi bejegyzéseket itt éritek el.
A játékkészség fejlődése
Játszva tanulás
„Általános tapasztalat, hogy a kisgyermek szívesen és fáradhatatlanul tanul meg számtalan dolgot, ha játszva tanulhat.” /Uzsalyné Pécsi Rita/
A nevelés az élet szolgálata – II. kötetben arról olvashatunk, hogy a gyerekek számára a játéktevékenység nemcsak az idő eltöltéséről szól, hanem ennél sokkal többről. Pécsi Rita a játékot ugyanolyan alapszükségletként jelöli meg, mint az alvást és az evést.
A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a játék-szeretet kialakulása nem automatikus, ezt is tanulni kell. Érdemes szülőként erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Hiszen manapság egyre elterjedtebb az unatkozó gyerek „szindróma”.
A játékkészség fejlődése
A nevelés az élet szolgálata – I. kötetnél már írtam Nektek arról, hogy vannak a személyiségünkben különböző adottságok és készségek. A készségek kategóriába azok a tulajdonságok tartoznak, amik fejleszthetőek. Bármilyen meglepő a játékkedve is ide tartozik.
Pécsi Rita könyvében leírja nekünk, hogy a gyermek élete során folyamatosan halad előre az egyre fejlettebb játéktevékenységek között. Ez azt jelenti, hogy „az éppen legerőteljesebben fejlődő készségnek megfelelő játéktípust választja.” /Uzsalyné Pécsi Rita/
Az elmélet szerint ezért van az, hogy egy játék egy ideig gyakori, aztán már nem „érdekli” annyira a gyereket. Viszont fontos tudatosítanunk, hogy ha egy ilyen időszak után nem tanulja/tanítjuk meg neki egy újabb és bonyolultabb játékstílus elsajátítását, akkor sajnos meg rekedhet azon a szinten.
„Mindenkor lényeges az, hogy alkalmas időben továbbvezessük őket a következő fejlődési szintre.” /Uzsalyné Pécsi Rita/
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy primitív szinten marad a játékkészség, akkor ez az igény a felnőttkorban szerencsejáték és egyéb pénznyerő gépek használatával elégül majd ki.
Fejlesztési lehetőségek
A nevelés az élet szolgálata – II. kötet Harmadik részében elolvashatjuk, hogy hogyan neveljük játékra gyermekünket (és magunkat). Ez alapján a játékkészség fejlesztésének két útja van:
- az örömteli tevékenység
- az alkotás
Mindkettőről bővebben olvashattok a könyvben. Szeretném kiemelni, hogy az egész mondanivalónak nem az a lényege, hogy ezerrel stimuláljuk gyermekünket. Sokkal inkább azt tanácsolja nekünk a szerző, hogy tartsuk szemmel ezt a területet is, és ha azt tapasztaljuk, hogy a gyerek „sokat unatkozik”, akkor ne újabb és újabb játékokat vegyünk neki. Hanem példamutatással segítsünk neki átlendülni ezen az időszakon. Nem az a cél, hogy a gyerek valamivel eltöltse az időt, hanem hogy ebben örömét lelje és kiélje alkotási vágyát.
„A játékokat ugyanis nemcsak megtanítani, hanem megszerettetni is kell.” /Uzsalyné Pécsi Rita/
A következő részben a döntésképesség kialakulásáról írok majd Nektek! Tartsatok velem!
Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz a játékkészség fejlesztésének elméletével!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Uzsalyné Pécsi Rita: A nevelés az élet szolgálata – II. kötet Harmadik részében olvasható.