A szülői jelenlét ereje – Biztonság

Szeretném figyelmetekbe ajánlani Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje című könyvet. Legutóbb megismerkedtünk a jelenlét lényegével és fontosságával. Most belevágunk a gondoskodás négy alapelemeinek bemutatásába. Először a biztonságról lesz a szó. 

Hogyan segítsünk a gyerekünknek, hogy biztonságban érezze magát?

 

A biztonság többféle formája

A szülői jelenlét ereje című könyvben arról olvashatunk, hogy a biztonság alatt nem csak a testi, hanem az érzelmi és kapcsolati biztonságot is értjük.

A gyermekek génjeibe van kódolva, hogy ha bajban érzik magukat, vagy félnek, akkor a szüleikhez forduljanak. Ez jelenti számára a túlélést és a biztonságot.

„Amikor veszély áll fenn, vagy akár csak a veszély lehetősége, akkor a szülők megvédik a gyereküket. Minél inkább tudják a gyerekek, hogy számíthatnak a biztonságra, annál biztonságosabbá válhat a szülő-gyerek kapcsolat. A biztonság a kötődési élményünk alapaspektusa.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

Szülői feladatok

„A szülőknek két fő feladatuk van, amikor arról van szó, hogy biztonságban kell tartaniuk a gyerekeiket és el kell érniük, hogy a gyerekek úgy érezzék, biztonságban vannak. Az első az, hogy meg kell őket óvniuk a károktól. A második az, hogy a szülőknek nem szabad a félelem és a fenyegetés forrásává válniuk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Az elmélet szerint azok a gyerekek, akik nem kapják meg rendszeresen ezt a fajta biztonság érzését az elsődleges kötődési személyektől, ők mindennapos stresszben élhetnek. Aktivizálódik bennük a küzdési, menekülési, lefagyási vagy összeesési reakció, emelik ki a szerzők.

„Nem könnyű biztosítani a gyerekünk számára a gondoskodás négy alapelemét, amikor mi magunk is kezdjük elveszíteni az érzelmeink fölötti uralmunkat, aminek az az oka, hogy ilyen állapotban arra készül az idegrendszerünk, hogy minket védjen meg, ami általában azt jelenti, hogy felkészülünk a harcra, a menekülésre vagy a lefagyásra. Ebben a helyzetben a négy S (safe, seen, soothed, secure) helyett a négy F (fight, flee, freeze, faint – harc, menekülés, lefagyás, összeesés) kerül előtérbe, márpedig ezek nem azok a reakciók, amelyektől a gyerek úgy érzi, biztonságban van.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Erről a nem könnyű témáról bővebben olvashattok a könyvben. Azt gondolom minden ítélkezés nélkül, hogy mindannyiuk számára érdemes indulatkezelési fortélyokat elsajátítani.

Nem a túlvédés a válasz

Daniel és Tina A szülői jelenlét ereje című könyvükben arra hívják fel a figyelmünket, hogy a saját aggodalmainknak nem az a feloldása, hogy elkezdjük túlfélteni gyermekeinket. Ezzel átesünk a biztonságos légkör teremtés másik oldalára.

„Úgy is túlvédhetjük a gyerekeinket, hogy megkíméljük őket a nehéz pillanatokról. Nem erről beszéltünk, amikor azt mondtuk, hogy biztonságot kell nyújtanunk a gyerekek számára. Valójában ahhoz, hogy rendben felfedezzék maguk körül a világot, és folyamatos kapcsolatban legyenek vele, hagynunk kell, hogy megszenvedjenek vele, sőt időnként zátonyra is fussanak.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Ezzel a témával kapcsolatosan is sok hasznos tanáccsal látnak el bennünket a szerzők a könyvben. Azt gondolom, hogy minden szülő a fogantatás pillanatától kezdve felül az aggódás vonatra, amiről le sem száll soha többet. Ez a szülői lét alapállapota. Ellenállni a késztetésnek, hogy mindentől óvjuk gyermekünket nem könnyű, nagy bizalom és szeretetre van hozzá szükség.

kép: Pixabay

 

Saját tapasztalatból írom, hogy a legnagyobb gyermekünknél már rendszeresen gyakorolnom kell a túlféltés-elengedés egyensúlyának megkeresését. Mi lesz később?

Technikák

A szülői jelenlét ereje című könyv Harmadik fejezetében három technikáról olvashatunk, amik segíthetik a biztonság kialakítását:

        1. Először is ne ártsunk!
        2. Helyrehozni, helyrehozni, helyrehozni
        3. Segítsen gyermekének azt érezni, hogy Ön biztonságos kikötő az élet viharai közepette!

Mindháromról részletesen írnak nekünk a szerzők. Egyik sem könnyű megvalósítani a gyakorlatban. Mindegyik tudatos döntést igényel a kritikus helyzetekben. Fel van adva a lecke!

A fejezet végén a saját életünkre vonatkozó jelenléttel kapcsolatos tanácsokat is kaphatunk a szerzőktől. Ez azért fontos, hogy kikötővé válhassunk gyermekünk számára és rendezni tudjuk az élettapasztalatainkat a saját szüleinktől kapott biztonságérzettel kapcsolatosan.

„A gyerekeiből előbb-utóbb felnőttek lesznek, és micsoda felnőttek, ha biztonságos kötődést és szilárd érzelmi támaszt kapnak útravalóul! Ha a saját maga számára képes biztosítani a jelenlétet, az egy újabb módja annak, hogy jelen legyen a gyerekei, sőt az ő gyerekeik és unokáik számára is.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

 

A következőkben a megértésről lesz szó. Tarts velem és megosztom veled Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson gondolatait a gondoskodás második alapelemével kapcsolatosan!

Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz a túlféltés problémaköréről!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje című könyv Harmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?