Alfie Kohn: Szülők feltétel nélkül című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A feltétel nélküli szeretet filozófiájával kapcsolatosan már sok mindent megismertünk. A könyv utolsó fejezete a gyerek nézőpontjával foglalkozik. Erről lesz most szó!
A gyerek nézőpontja
Ambiciózus cél
„Nem az a célunk, hogy azért ne tegyen a gyerek valamit, mert tilos, hanem azért ne tegye, mert tisztában van azzal, hogy nem helyes. Más szóval: arra kell törekednünk, hogy a gyerek képes legyen maga meghúzni a határokat. Hogy ne azt kérdezze magától: „szabad-e ilyet csinálni?”, vagy „vajon megbüntetnek, ha ezt megteszem?”, hanem azt: „ha ezt megteszem, vajon hogy fogja érezni magát a másik gyerek?”. /Alfie Kohn/
A szerző szerint ez egy ambiciózus cél, de nem irreális. Szerinte elérhető, hogy empatikus és erkölcsös emberré neveljük gyermekünket.
Ezzel kapcsolatosan több hasznos tanácsot kaphatunk a Szülők feltétel nélkül című könyv Tizedik fejezetében.
A gyerek szemével
Alfie Kohn arra is felhívja a figyelmünket, hogy nem elég, ha arra neveljük a gyermekünket, hogy helyezkedjenek bele a másik ember helyzetébe, nekünk is képesnek kell lennünk magunkat beleképzelni a gyermekünk nézőpontjába.
„Szülőként azonban számunkra az a legfontosabb, hogy mi magunk is tudjuk a gyerekünk szemével nézni a világot. Ez nem pusztán egy készség – ez a jó nevelés alapja.” /Alfie Kohn/
Azt gondolom, hogy ez egy újabb igen bölcs gondolata a szerzőnek. Nekem nagyon tetszik és igyekszem magammal vinni.
Korábban már kitértünk rá, hogy nem az a lényeg, hogy mi mit gondolunk arról, hogy hogyan neveljük a gyermekünket. A gyereknek kell éreznie a feltétel nélküli elfogadást és a szeretetet, emeli ki a szerző.
„Ha nem tudjuk levetkőzni a saját nézeteinket, akkor nehezebb meghallgatni a másikat, nehezebb elfogadni, hogy a másik helyzetértékelése is jogos lehet, és nehezebb belátni, hogy a csetepaté elkerülhető lett volna. Minél kevésbé tudunk szabadulni a saját nézeteinktől, annál inkább hajlandóak vagyunk kényszerítő módszerekhez folyamodni – és annál tovább romlik a helyzet.” /Alfie Kohn/
Ebben is olyan igazságok vannak megfogalmazva, amiken szerintem érdemes elgondolkodni. Engem komoly önkritikára késztetett. Véleményem szerint ez egy olyan lezárása lehet a Szülők feltétel nélkül című könyv ajánlójának, ami sokat elárul a szerző bölcsességéről és a könyv értékességéről.
Ezzel befejeztük Alfie Kohn: Szülők feltétel nélkül című könyvét. A következőkben Cziglán Karolina: Tötéletlen szülők, boldog gyerekek című könyvvel fogunk foglalkozni. Tarts velem továbbra is!
A hozzászólásokban szívesen fogadom a véleményedet a szülők perspektívaváltásáról szóló tanácsról!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb Alfie Kohn: Szülők feltétel nélkül című könyv Tizedik fejezetében olvasható.