Az elég jó szülő – Verseny és civilizáció

Hogyan válunk civilizált lényekké? Az elég jó szülő című könyv ezzel a témával is foglalkozik. Bruno Bettelheim kihangsúlyozza, hogy az identitás szempontjából komoly tapasztalatokra tehet szert a gyerek miközben játszik, szabályokat tart be, nyer vagy veszít. Az életben való boldogulása forog kockán, legalább is a szerző szerint. A korábbi írásaimat a könyvről itt találjátok.

 

Verseny és civilizáció

 

A győzelem és az önbecsülés

A korábbi írásomban már kihangsúlyoztuk, hogy a játék a gyerek életében sokkal többről szól, mint kellemes időtöltés. Általa érti meg a világot és kezelheti érzelmeit. A szerző most arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerkőc önbizalmat is szerezhet játék közben, ha helyesen kezeljük a nyertes-vesztes szituációkat.

A professzor szerint, amikor a gyermek társasjátékozik, sokkal inkább önmagát szeretné felülmúlni, mint az ellenfeleket. Játék közben használja az eddig megszerzett tudását, és ha nyer, akkor mások megdicsérik, így elégedett lesz magával. Hiszen a gyerek ekkor elhiszi, hogy már erre is képes, ez pedig hatalmas örömmel tölti el.

„Az az önbecsülés, amelyre az egyén a versenyszerű elemeket tartalmazó társasjátékok során tesz szert – ha jól játszott, és megnyerte a játékot -, többnyire fontosabb, mint a versenytárs legyőzése, és gyakran ez a legfőbb indítéka annak, hogy egyáltalán részt vesz a társasjátékban.” /Bruno Bettelheim/

kép: Pixabay

 

A játék, mint meghatározó tapasztalat

Bizonyos játékok által generált helyzetekben fontos tudásra tehetnek szerint a gyerekek, emeli ki Bruno Bettelheim. Hiszen részben kontrolált körülmények között kiélhetik agressziójukat, részben pedig megtanulják kordában tartani azt. Ez egy nagyon meghatározó tapasztalat, amit fontos, hogy ebben a korai időszakban szerezzen meg. Hiszen kamaszkorban megélni ezt a folyamatot már sokkal idegtépőbb mind a gyerek, mind a szülők számára. Az elég jó szülő című könyvben hosszabban olvashatunk a kamaszkorral kapcsolatos olyan viselkedésekről, ami abból fakad, hogy a tinik nem élhették ki korábban elemi ösztöneiket és nem tanulták meg indulataikat kordában tartani.

„A legtöbb személyiségfejlődési elmélet megegyezik abban, hogy a gyerek a gyermekjáték és a társasjáték segítségével a fejlődés alacsonyabb szintjéről a magasabb felé halad.” /Bruno Bettelheim/

Vagyis, ha megragad az alacsonyabb szinten a fejlődés ezen összefüggésében, akkor előfordulhat az, hogy már idősebb, de fontos tapasztalatok hiányában a személyisége nem bír kezelni bizonyos szituációkat. Most talán azt gondoljuk, hogy túl van misztifikálva a gyerekjátékok és társasjátékok jelentősége. Bruno Bettelheim viszont pont arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ne vegyük félvállról.

„Engedelmeskedni a szabályoknak, kordában tartani önző és erőszakos hajlamainkat – ilyesmit az ember nem tud egyik napról a másikra megtanulni. Mindez csak egy hosszú tanulási folyamat végeredménye lehet.” /Bruno Bettelheim/

kép: Pixabay

A társasjáték és az élet

A professzor végigveszi azokat a készségeket és fejlődési pontokat, amiket társasjátékozás közben sajátítanak el a gyerekek. Olyan témákkal foglalkozik, mint a türelem, a szerepjáték fontossága, a fantáziavilág és a realitás, a történelem és kultúra megismerése, a szocializáció, az iskolai feladatok megértése stb. Érdemes elolvasni. Sok dologra hívja fel a figyelmet Bruno Bettelheim, amire talán még nem is gondoltunk.

A szerző külön ír a gyerekek által kitalált játékokról és annak szabályairól, az olimpia játékok és egyéb sportesemények belső világáról és a szerencsejáték mágikus erejéről.

A játékszabályok és a csalás

Bruno Bettelheim felhívja a szülők figyelmét, hogy van az a kor, amikor a gyerek önértékelése még nincs kész a vereség elviselésére. Ilyenkor egyik pillanatról a másikra megváltoztathatja a szabályokat, csal vagy újrakezdené a játékot. A szülőknek bölcsnek kell lenniük, hogy helyesen kezeljék ezeket a szituációkat. A professzor úr ebben sokat segít a könyvében.

Óva inti a szülőket, hogy „ráerőszakolják” a vereséget a gyerekre, hiszen nincs még elég nagy önfegyelme a vesztés elviselésére. Viszont vannak pillanatok, amikor a gyermeket pont azt bosszanthatja, ha folyton nyerni hagyják. Mindkét véglet megállja a helyét az életben. A szülők feladata érzékelni, hogy most melyikre van nagyobb szükség.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyerek számára a játék nem „csak játék” a szórakozás kedvéért vagy azért, hogy elterelje a gondolatait más, komolyabb ügyekről. Az ő számára a társasjáték komoly vállalkozás lehet. Gyakran csakugyan az is, és eredményétől függ, mennyire érzi értékesnek és ügyesnek magát.” /Bruno Bettelheim/

A szülők számára igen bosszantó, amikor csalnak a gyerekek. Viszont a csalás pszichológiája sokkal komolyabb, mint az elsőnek tűnik. Bruno Bettelheim bemutatja ezzel a kapcsolatos gondolatait. Arra buzdítja a szülőket, hogy engedjék a gyereket csalni. Hiszen ha megrendül önmaga teljesítményében a bizalma, akkor elveszítheti alapérdeklődését a társasjátékok iránt. Így viszont a társasjátékokból szerezhető tudás lehetőségét is elveszti. Javaslom a családoknak, hogy ezt a részt részletesebben olvassák át, mert sok fontos gondolat van benne.

„Azok a gyerekek, akik csalásra fanyalodnak, azért teszik ezt, mert az ő szempontjából óriási dolgok forognak kockán.” /Bruno Bettelheim/

kép: Pixabay

Összefoglalás

Ezzel befejeztük Az elég jó szülő című könyv második részét, aminek Az „én” kialakítása címet adta az író. Összefoglalva Bruno Bettelheim gondolatait azt lehet mondani, hogy a gyerek identitásának kialakulása sok mindentől függ. A professzor azokra a tényezőkre próbál rávilágítani, amire esetleg hatással lehetünk szülőként. Hiszen az elég jó szülő próbál túl látni magán, és a gyerek reakcióiból, érzelmeiből igyekszik információt gyűjteni, ezzel is jobban megértve őt és tettei. Szerintem nagyon hasznos olvasmány lehet ez a könyv minden család számára. Hiszen sok-sok olyan dologra világít rá, amit tudatosítva mi is elég jó szülőkké válhatunk.

 

A könyv harmadik nagy része következik. Család, gyermek, közösség. Tarts velem, és meg tudhatod, hogy milyen szerepe van a gyermek életében a valahová tartozás érzésének!

Ha gondolod írd meg egy hozzászólásban, hogy mi a véleményed a fenti témával kapcsolatban!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő című könyv Tizenkilencedik, Huszadik, Huszonegyedik és Huszonkettedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük