Babapszichológia – A kisbaba fejlődése

Szeretném Nektek bemutatni Vida Ágnes: Babapszichológia című könyvet. Először a kisbaba fejlődésével ismerkedünk meg különböző szempontok szerint.

 

A kisbaba fejlődése

 

A fejlődés megértése

A Babapszichológia című könyv elején a magzati korról és a világrajövetel utáni életről olvashatunk bővebben. Ezenkívül Vida Ágnes szeretné rendbe tenni a téves elvárásokat és elképzeléseket, hogy mit tekintünk „normálisnak”, és hogy ne aggódjunk fölöslegesen.

„A baba ugyanis nem tudja, milyen tempóba kéne fejlődnie a „nagykönyv” szerint, őt a természetes kíváncsisága és az ösztönei hajtják.” /Vida Ágnes/

Az ember eléggé fejletlen állapotban jön a világra, viszont az első egy-két év alatt olyan rohamos változásokon megy keresztül, ami elképesztő. Nem csak testileg fejlődik, hanem a személyisége, kommunikációja, mozgása és akarata is fejlődik. Ezekről a területekről szólnak a Babapszichológia című könyv egyes fejezetei.

A személyiség fejlődése

Ma már tudjuk, hogy az ember személyiségét örökölt és tanult tényezők formálják. Vida Ágnes könyvében ezekről a tényezőkről, a szülő-gyerek kötődésről és a személyiség típusokról ír különböző modellek alapján. Érdekes olvasmány. Azt gondolom, hogy ezek az információknak a segítségével könnyebben megérthetjük gyermekünket, és könnyebben tudunk ráhangolódni, ami nagyon fontos egy csecsemőnél.

„Az élet első szakaszában kiemelt szerepe van annak, hogy ne akarjuk olyanná faragni a gyermeket, amilyennek látni szeretnénk, hanem vegyük figyelembe vérmérsékletét is.” /Vida Ágnes/

kép: Pixabay

 

A Babapszichológia című könyvben a kisbaba személyiség fejlődését a következő bontásban ismerhetjük meg:

        • Újszülöttkor
        • Egy-hat hónapos kor
        • Hat-tizenkét hónapos kor
        • Egy-két éves kor

A társas kapcsolatok és a kommunikáció fejlődése

Ebben a fejezetben először a sírás, mint kommunikáció eszközről olvashatunk. Ezenkívül a testbeszéd, a mimika és a hangok formálásának jelentőségét ismerhetjük meg. Vida Ágnes ír nekünk a beszédfejlődésről, a babanyelvről, és azokról módszerekről, amikkel ezeket fejleszteni tudjuk. A fejezet végén pedig a szocializációról van szó, vagyis arról, ahogy a gyermekünk a többi gyerekkel kapcsolatot teremt, játszik vagy éppen veszekszik. Külön témaként kezeli a szerző a testvérek helyzetét, illetve a testvérféltékenységet.

Ezek azért nagyon fontos ismeretek, mert a kommunikáció segítségével illeszkedik be gyermekünk a környezetébe, így létesít kapcsolatot velünk és másokkal.

„Meg kell tanulnunk már egészen kicsi kortól kezdve odafigyelni arra, hogy mit akar üzenni nekünk a baba. Nem rutinból reagálni, … hanem megérteni, mit szeretne és abban segíteni neki, amiben kéri.” /Vida Ágnes/

Mozgásfejlődés

Vajon szükséges-e fejleszteni a babát? Nehéz kérdés erre válaszolni, nehéz megmondani mi tekinthető normálisnak. Manapság nagyon divatosak a különböző fejlesztő foglalkozások kisbabáknak. Vida Ágnes szerint jó lenne megtalálni az arany középutat. Ehhez nyújt segítséget a Babapszichológia című könyv Ötödik fejezete, ahol általánosságban ír a szerző a csecsemők különböző életkorában elvárható mozgásformákról. Természetesen ezek csak támpontok. Szerencsére a magyar egészségügyi rendszerben a védőnők és a házi orvosok nagy segítséget jelenthetnek a szülőknek eldönteni, hogy mikor jelentős már az elmaradás, és mikor kell szakemberhez fordulni.

Vida Ágnes írásának legnagyobb érdeme, hogy nem tudományosan, hanem lelki szempontból elemzi a kisbaba mozgásfejlődésének lépéseit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, sétálás).

„A mozgásfejlődés során a baba nagyon sokat tanul a világról és önmagáról is. Megismeri a fizika törvényeit. Megtanul küzdeni. Megtanulja fejleszteni magát.” /Vida Ágnes/

kép: Pixabay

Az önállóság fejlődése

Vida Ágnes szerint az önállóság témája egy érdekes kérdés a szülők körében, hiszen vannak dolgok, ahol alig várjuk, hogy gyermekünk már önálló legyen és vannak olyan, ahol „harcolnunk kell” az akarata ellen. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az önállóság egységesen fejlődik, nem lehet az egyik területen késleltetni, a másikon pedig teljes alkalmazkodást elvárni.

„A szülő számára az önállóság (jó esetben) nevelési cél, amit szeretne megvalósítani, a baba számára pedig a fejlődés útja. Törekvéseink tehát egybeesnek, azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan terelgetjük a kicsit az úton.” /Vida Ágnes/

A Babapszichológia című könyv Hatodik fejezete korokra lebontva bemutatja nekünk az önállóság fejlődését, illetve azt, hogy mit várhatunk el az önállóság tekintetében evés, játék, alvás és szobatisztaság területén az egyes életkorokban. Hasznos olvasmány, ami segíthet abban, hogy ne legyenek túl korai elvárásunk gyermekünktől.

 

A könyv utolsó, de egyben leghosszabb fejezete következik, ami a Babanevelés címet viseli. Tarts velem legközelebb is, hogy bemutathassam Neked Vida Ágnes gondolatait!

Ha megfogott téged ez az írás, kérlek, írd le egy hozzászólásban a véleményedet!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Vida Ágnes: Babapszichológia című könyv Második, Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hatodik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?