Mesepszichológia 2 – A gyereknevelés alapjai

Ebben a sorozatban szeretném Nektek bemutatni Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2 című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. A tanácsokra szépen lassan fény derül. Kezdjük az alapoknál! 

A gyereknevelés alapjai

 

A szükséges erőforrások

Rudolf Steiner szerint „Minden nevelés önnevelés.” A Mesepszichológia 2 című könyv első fejezete nem a gyerekekről szól, hanem a szülőkről. Kádár Annamária összeírta nekünk azokat a tényezőket, amik szerinte a mesék világában gyakran megjelennek és szülőként is nagy hasznát vesszük/vehetnénk a gyereknevelésben.

„A hős küzdelmeiben önmagunkra ismerhetünk, a történet révén megelevenednek a félelmeink, vágyaink. … A népmesék jól ismert „hol volt, hol nem volt” világa tehát a lelkünk mélyén él, a hős az azonosulás révén mi magunk vagyunk, vándorlása pedig a fejlődés útja.” /Dr. Kádár Annamária/

kép: Pixabay

 

Nézzük tehát azt a nyolc pillért, amikre a mesék taníthatnak bennünket:

        • komfortzóna elhagyása – A főhős elindul szerencsét próbálni
        • életbátorság – A főhős próbatétel elé kerül, és nem hátrál meg
        • perspektívaváltás – A főhős nem tud változtatni a helyzeten, de képes rá, hogy átkeretezze azt, így már képes kezdeni vele valamit
        • rugalmas alkalmazkodóképesség – A főhős nem fél a kudarcoktól és bátran vállalja a tévutakat
        • erőforrások igénybevétele – A főhős latba veti képességeit a cél érdekében
        • lassú haladás – A főhős utazása során nem siet, képes türelemmel várni
        • kitartó küzdelem – A főhős óriási elszántsággal küzd álmaiért
        • a csodákban való hit – A főhőssel néha történnek csodák

Részletesebben a Mesepszichológia 2 című könyv Első fejezetében olvashattok ezekről.

„A mesékben a hős teremti meg a csoda bekövetkezésének feltételeit! Tennünk is kell azért, hogy megtörténhessen, amire vágyunk – csak így lehetünk igazi mesehősök a saját életünkben!” /Dr. Kádár Annamária/

Helyzetfüggő nevelés

Kádár Annamária szerint nagy baj, hogy ha a gyerekneveléssel kapcsolatosan csak szélsőségesen tudunk gondolkodni. Vagy engedékenyen, vagy szigorúan. Szerinte a nevelési módszereket kéne rugalmasan alkalmazni a gyerek igényeihez és az egyes szituációkhoz. Ezt a módszert nevezte el ő helyzetfüggő gyereknevelésnek.

A szerző az egész módszert a vezetés elméletből ültette át a gyereknevelésre. A modell szerint nincs legjobb vezetési stílus. A hatékonyság növelés érdekében az a jó vezető, aki az adott szituációhoz tudja igazítani vezetői stílusát.

„Szülőként a vezetőkhöz hasonlóan meg kell tanulnunk az aktuális helyzetnek megfelelően a támogató és irányító viselkedések közötti ideális egyensúlyt. Ez a folyamat legkényesebb része, mert nincs olyan kézikönyv, amelyet felüthetnénk, hogy megnézzük, az adott szituációban éppen mi volna a helyes arány.” /Dr. Kádár Annamária/

A szerző arra biztatja a szülőket, hogy ne tuti receptet keressenek, hanem éljék meg az adott pillanatot, használják az ösztöneiket, az eszüket, a kreativitásukat, figyeljék a gyereket, ha kell, improvizáljanak, és ha szükséges térjenek el az eredeti tervektől.

„A tudatos szülő tehát nem nevelési stratégiákat fontolgat, hanem az adott szituációra koncentrál, abból kiindulva próbálja a problémát megoldani.” /Dr. Kádár Annamária/

kép: Pixabay

 

Fontos a hiteles szülői jelenlét, az érzékenység és a rugalmasság. Ez így nagyon szépen hangzik, viszont rázós szituációkban, vagy éppen fokozott indulatok közepette, nehéz kreatívnak és alkalmazkodó képesnek lenni. Nehéz magunkat egy tópartra képzelni, ahogy éppen jógázunk. 🙂 A szerző kiemeli, hogy legyünk magabiztosak, figyeljünk magunkra és a gyermekünkre, a helyzetre koncentráljunk, és akkor sikerülni fog megoldani a kényes helyzeteket.

„A tudatos jelenléten alapuló nevelés alaptétele az, hogy szülőként igyekezzünk magunk mögött hagyni automatizmusainkat, és olyan friss szemmel tekinteni minden nevelési helyzetre, mintha azok először történnének meg.” /Dr. Kádár Annamária/

Hogyan alkalmazzuk a helyzetfüggő nevelést?

Kádár Annamária könyvében összeírta a nevelési stílusokhoz kapcsolódó ajánlásait, hogy azokat éppen milyen esetekben érdemes használni. Hasznos írás, hiszen jó elméleti alapot kaphatunk a gyakorlathoz.

Itt most csak a stílusokat sorolom fel Nektek, az ajánlásokat a Mesepszichológia 2 című könyv Második fejezetében találjátok!

        • meggyőző nevelési stílus
        • együttműködő nevelési stílus
        • delegáló nevelési stílus
        • rendelkező nevelési stílus

A szerző szerint fontos, hogy megértsük, hogy ez a módszer nem úgy működik, hogy bemagoljuk a stílusokat és aztán választunk egyet, és minden működik. Gyakoroljunk, legyünk érzékenyebbek és türelmesebbek! És ne feledjük, hogy személyiségünket is belevisszük a nevelésbe, így lesz mindenki és minden család más. Ne féljünk önazonosak lenni! Így lehetünk csak hitelesek gyermekünk előtt!

„Tudom, hogy ez a létező legfárasztóbb nevelési tanácsa, de meggyőződésem szerint egyetlen, ami valóban működik: önmagunkat alakítsuk olyanná, amilyenné gyermekünket nevelni szeretnénk!” /Dr. Kádár Annamária/

Kádár Annamária könyvében további nevelési technikai témára is kitér. Pl: a helikopter szülőség, a szolgáló nevelés, a tudatos jelenlét vagy éber tudatosság és multitasking buktatói.

 

A dackorszakról a következő alakommal írok Neked! Tarts velem, hogy bemutathassam Neked Kádár Annamária tanácsait ezzel a kritikus témával kapcsolatosan!

Ha megfogott Téged ez a téma, kérlek, írd le egy hozzászólásban, hogy neked mi a véleményed a helyzetfüggő nevelésről!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2 című könyv Első és Második fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük