Mesepszichológia 2 – Testvérféltékenység

Haladunk tovább Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2 című könyvével. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A szerző könyvében a kényes nevelési helyzetekkel foglalkozik. Most a testvérféltékenység lesz a témánk. 

Testvérféltékenység

 

“Kinek kellett ez a testvér?”

„A testvér megszületése az egyik legnagyobb fordulat a gyermek életében, akinek meg kell élnie a trónfosztottság érzését.” /Dr. Kádár Annamária/

A Mesepszichológia 2 című könyvben elolvashatjuk, hogy a testvérkapcsolat egy szélsőségekkel teli kapcsolat, hiszen egyszerre jelenik meg a szeretet és a gyűlölet. A szerző szerint nagyon fontos, hogy megértsük ezt az ambivalenciát.

„A kisgyermek nem szükségszerűen szereti a testvéreit, sőt talán az ellenkezője a leggyakoribb. … Az pedig teljesen természetes, hogy a testvérek között megjelenik a versengés.” /Dr. Kádár Annamária/

Sok gyerek fél attól, hogy a testvére születésével rivális lépett a színre, és meg kell küzdenie vele a szülői szeretetért. Kádár Annamária írása szerint ez a versengés, féltékenység természetes módon jelenik meg a testvérek között és a kritikus pillanatokban felerősödik.

kép: Pixabay

Mit tehetünk szülőként?

Kádár Annamária szerint fontos, hogy megértsük, hogy a testvérek néha remekül el vannak egymással, a következő pillanatban pedig veszekednek. Próbáljunk meg ilyenkor kicsit messzebbről figyelni az eseményeket, nem feltétlenül közbeavatkozni és visszaemlékezni arra, amikor mi voltunk gyerekek.

„Ha nem túlságosan durva a konfliktus, akkor nem jó beavatkozni a gyermek ügyébe, és a döntőbíró szerepét játszani, igazságot osztani.” /Dr. Kádár Annamária/

Az, hogy szülőként hogyan viselkedünk, hogyan viszonyulunk gyermekeinkhez, hozzájárul ahhoz, hogy milyen kapcsolat lesz közöttük. A szerző szerint kerüljük a versenyeztetést és az összehasonlítást.

A Mesepszichológia 2 Negyedik fejezetében 29 pontban kaphatunk tanácsokat a testvérféltékenység megelőzésével és kezelésével kapcsolatosan.

„Sok szülő törekszik arra, hogy „egyformán” bánjon a gyermekeivel, mert úgy gondolja, hogy így igazságos, és azt reméli, hogy ezzel elejét veheti a féltékenységnek. A szándék jó, ám a gyakorlatban nem megvalósítható.” /Dr. Kádár Annamária/

Kádár Annamária azzal biztat bennünket, hogy lehet, hogy a rivalizálás idegőrlő, de a testvérek segítenek egymásnak elsajátítani számos fontos képességet, amire szükségük lehet a későbbi társkapcsolatokban. Ilyen például az osztozkodás, az empátia, a vigasztalás, vagy konfliktuskezelési stratégiákat is kipróbálhatnak egymáson.

kép: Pixabay

 

Hogyan segíthetnek a mesék?

Az írónő szerint a mesék az egymásnak ellentmondó érzések elfogadásában és megértésében segítenek. A harag és a ragaszkodás két olyan érzés, aminek az egyszerre való megélése belső feszültséget okoz a gyerekben. Úgy gondolhatja, hogy nem érezhet negatívan olyan emberrel kapcsolatosan, akit szeret. A testvérféltékenységről szóló mesék és történetek az érzések szabad kifejezéséről szólnak, arról, hogy szabad dühöt érezni és elmondani azt, ami bennük van.

„A mesék elsősorban az ambivalens érzések feldolgozásában, a jó és a rossz különválasztásában segítenek.” /Dr. Kádár Annamária/

Kádár Annamária a fejezet végén, illetve a mesekönyv ajánlóban, összegyűjtött nekünk több olyan könyvet, ami a testvérkapcsolatokról, barátságokról szólnak. Ezenkívül a Lilla és Tündérbogyó mesék között találjuk a Kinek kellett ez a testvér? című történetet, ezt követően pedig Lilla kistestvére, Attila több történetben is szerepel. Ezek néha az együtt játszásról, néha a hatalmas vitákról, néha pedig az együtt csintalankodásról szólnak. Pont úgy, ahogy a valóéletben is történik a testvérek között.

 

A félelmek és szorongások kezelésével kapcsolatos tanácsokat mutatom be Nektek legközelebb! Tartsatok velem!

Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy mi a véleményed a fenti témával kapcsolatosan!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2 című könyv Negyedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?