A fegyelmezés nem lehet egyenszabású megoldás
„A lényeg az, hogy újfajta megközelítéssel tekintsünk a fegyelmezésre, és gondoljuk újra.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Automatikus reagálás
„[A szülők] szeretnék jól kezelni a dolgokat, amikor a gyermekeik küzdenek a helyes viselkedéssel, ám a végén többnyire csak automatikusan reagálnak a helyzetre ahelyett, hogy világos elvek és stratégiák szerint cselekednének.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
A Drámamentes fegyelmezés című könyvben arról olvashatunk, hogy a robotvezérelt, automatikus reakciókról le kellene szoknunk szülőként, hiszen minden egyes helyzet más és minden gyermek egyéni módszereket igényel.
A szerzők arra biztatnak bennünket, hogy gondoljuk újra, amit eddig a fegyelmezésről gondoltunk és próbáljunk meg célratörők lenni.
„Célratörőnek lenni azt jelenti, hogy a különböző választási lehetőségek megfontolása után kiválasztjuk azt, amelyik átgondolt megközelítéssel valósítja meg a szándékaink szerinti eredményt.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
A lényeg az, hogy a fegyelmezési kérdésekben ne a rövidtávú célokat tartsuk szem előtt, hanem hosszútávú készséges megtanítására fókuszáljunk.
Azt gondolom, hogy egy-egy kritikus fegyelmezési helyzetben, amikor az ember szülőként felidegesíti magát, nehéz higgadtan maradni és átgondolni az adott szituációt Viszont azt belátom, hogy a rossz viselkedés azonnali leállítása lehet egy célunk, de ha ennél egy kicsit messzebbről nézzük a helyzetet, akkor érdemes lehet egy kicsit gondolkodni. Ezt megállapítani könnyebb, mint megvalósítani!
„Az egész fejezet átfogó célja az, hogy segítsen megértenünk annak a fontosságát, hogy egy tudatos felfogás szerint cselekedjünk, valamint világos és szilárd stratégiánk legyen a helytelen viselkedésre adott válaszunk kapcsán.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Három kérdés
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Daniel és Tina szerint egy-egy helytelen viselkedésre való reakciónk előtt tegyünk fel magunknak három kérdést:
- Miért viselkedett így a gyermekem?
- Mit szeretnék neki megtanítani ebben a pillanatban?
- Hogyan taníthatom meg legjobban ezt a leckét?
A Drámamentes fegyelmezés című könyvben mindhárom kérdéssel kapcsolatosan bővebben kifejtik a szerzők a véleményüket és a tanácsiakat is elolvashatjuk, illetve példákkal is illusztrálják számunkra, hogy könnyebben megérthessük a folyamat működését a gyakorlatban.
Azt gondolom, hogy ez nagyon értékes fejezet. Sok-sok hasznos tanáccsal. Szülő legyen a talpán, aki képes ezeket rendszeresen megvalósítani. Viszont azt biztos, hogy érdemes lehet megpróbálni és törekedni lehet arra, hogy higgadtak maradjunk.
„Nem állítjuk, hogy mindig tökéletesen fog menni, vagy hogy azonnal képesek leszünk átgondolni a válaszainkat, amikor a gyermekeink zaklatott állapotba kerülnek. Ám minél inkább figyelembe vesszük és alkalmazzuk ezt a megközelítést, annál természetesebbé és automatikusabbá válik, miközben lehetővé teszi számunkra a gyors helyzetértékelést és a tudatos reagálást.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Nincs egyetemes csodaszer
Bármennyire szeretnénk nincs egyetemes csodaszer, amivel minden fegyelmezési szituáció megoldható. Daniel és Tina arra hívják fel a figyelmünket könyvükben, hogy érdemes a gyermek szükségleteit figyelembe venni és nem a saját tudatállapotunkból kiindulva automatikusan reagálni egy helyzetre. Szerintük érdemes szem előtt tartani a gyermek életkorát, teljesítőképességét, egyéni temperamentumát, érzelmi típusát és a helyzet összefüggéseit. Újabb nem könnyű feladat.
„Tartsuk észben, milyen fontos, hogy ezt a bizonyos gyermeket fegyelmezzük ebben a bizonyos pillanatban.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Kerülendő fegyelmezési stratégiák
A Drámamentes fegyelmezés című könyvben hosszabban olvashatunk arról, hogy az elfenekelés miért nem jó fegyelmezési stratégia és mi a gond a kizárással, egy adott helyzetből való kiállítással.
A szerzőpáros hosszasan ecseteli számunkra a véleményüket mindkét témával kapcsolatosan. Több olyan információt is megosztanunk velünk, amikre eddig talán nem is gondoltunk.
Fegyelmezési filozófia
Az Első fejezet végén Daniel és Tina összefoglalják számunkra, hogy pontosan mit is szeretnének nekünk üzenni, mi az ők fegyelmezési filozófiájuk. Illetve összegyűjtöttek nekünk nyolc olyan kérdést, ami segíthet nekünk is azonosítani a mi saját fegyelmezési filozófiánkat.
Itt semmiképpen sem felelősségre vonásról van szó, hanem elgondolkodtató kérdésekről, amik segítségével könnyebben megérthetjük magunkat, illetve amikről érdemes lehet beszélgetnünk a párunkkal.
Közben ne felejtsük el a drámamentes fegyelmezés alapgondolatát, amiről ez a könyv szól:
„A fegyelmezés kettős célja az, hogy rövid távon megfelelő külső viselkedést mozdítsunk elő, valamint kiépítsük a hosszútávra szóló belső, agyi struktúrát a jobb viselkedési és kapcsolati készségek kialakulása érdekében.” /Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Legközelebb a fegyelmezés és agy kapcsolatáról lesz szó. Tartsatok velem!
Ha megfogott téged ez az írás, kérlek írd le egy hozzászólásban, hogy szerinted mennyire megvalósítható a három kérdés technikája?
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés című könyv Első fejezetében olvasható.