Kamaszokra hangolva – Függetlenség, felelősség és megbocsátás

Haladunk tovább Gary Chapman: Kamaszokra hangolva című könyvével. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A legtöbb serdülő önállósodási igénye normális jelenség, viszont ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia felelősséget vállalni tetteiért. A szerző ezzel kapcsolatosan szeretné ellátni szeretetteljes tanácsokkal a kamaszgyermekek szüleit. 

Függetlenség, felelősségérzet és feltétel nélküli szeretet

 

A kamasz önállóságra vágyik

Gary Chapman könyvében nagyon hitelesen ír arról az élethelyzetről, amikor a kamaszkorban a szülők azt tapasztalják, hogy gyermekük megváltozik, mintha egyszeriben idegen lenne. Szeretné megnyugtatni a szülőket, hogy a tinik fejlődésének része az önállóság igénye és az identitáskeresés. Vagyis a viselkedésükben bekövetkező változások normálisak, és ha a szülők tisztában vannak vele és felkészülnek rá, akkor tudnak alkalmazkodni a megváltozott igényekhez.

„A kamasz nem akar kiszakadni a családból, ugyanakkor azonban önállóságra vágyik, ezért megpróbál valamelyest függetlenedni környezetétől. … Arra kell tehát törekedni, hogy előmozdítsuk önállósulását, és ezzel egyidejűleg betöltsük változatlanul fennálló szeretetszükségletét.” /Gary Chapman/

A Kamaszokra hangolva című könyvben elolvashatjuk, hogy ez a függetlenedési igény, mint fizikai, például külön szoba, mind érzelmi síkon zajlik. Ezért a serdülő gyerkőc elutasíthatja a korábban már jól bevált szeretetforrásokat, mert akkor úgy érzi, hogy újra kisgyereknek tekintjük őt. A szerző kiemeli, hogy nagyon fontos, hogy gyermekünk továbbra is érezze szeretetünket. Hogyha ehhez új eszközöket és praktikákat kell bevetnünk, akkor készüljünk fel a feladatra és tanuljuk meg gyermekünk elsődleges szeretetnyelvének új nyelvjárását.

„A kamasznak meg kell tanulnia önálló döntéseket hozni, és ehhez időre van szüksége. Rendkívül fontos, hogy ebben a folyamatban mellette álljunk, és biztosítsuk szeretetünkről. Önállósodási törekvéseinek támogatása az egyik legértékesebb ajándék, amit csak adhatunk neki.” /Gary Chapman/

kép: Pixabay

 

A függetlenség felelősséggel jár

„A kamasznak akkor lesz megfelelő az önértékelése, és akkor fog értelmes célokat tűzni maga elé, ha függetlensége és identitástudata kibontakozása közben megtanul felelősséget vállalni.” /Gary Chapman/

A Kamaszokra hangolva című könyv kiemeli a korlátok és a szabályok fontosságát. A szerző szerint ezekre mindenképpen szükség van, szerinte nem ezek a korlátok megléte okozza a kamaszkori lázadásokat, hanem a zsarnokoskodás és a szeretetlen hangnem.

Gary Chapman azt tanácsolja a szülőknek, hogy vonják be tinédzser gyermeküket a szabályok megalkotásába és azok megszegésének következményeinek megállapításába. Így elismerve, hogy már nem kisgyerek és joga van saját véleményt megfogalmaznia. Ezekkel kapcsolatosan látja hasznos tanácsokkal a szülőket a szerző. Szerinte a családi kupaktanács intézménye egy jól működő rendszer lehet.

„Ne feledjük, hogy szabadság és felelősség összetartozik. Minden szabály és következmény megállapításakor gyermekünk javát kell szem előtt tartanunk, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a kamasz meglátásait és érzéseit is. A végső szót pedig szerető, szülői tekintélyünk alapján nekünk kell kimondanunk.” /Gary Chapman/

A Kamaszokra hangolva című könyvben elolvashatjuk, hogy a szabályok megállapításánál már csak a feltétel nélküli szeretet a fontosabb. Ha a tinédzser érzi szeretetünket, akkor hajlandó lesz együttműködni velünk. A szerző szerint a teletöltött érzelmi tank biztosítja azt, hogy a kamasz belássa, hogy a szabályok az ő érdekében vannak.

kép: Pixabay

Úgy szeretlek, ahogy vagy!

Hogyan reagáljunk, amikor a gyermekünk hibázik, helytelenül viselkedik? Gary Chapman szerint fontos, biztosítsuk gyerekünket a feltétel nélküli szeretetünkről, az elfogadásáról és a megbocsátásunkról. Ez a fajta együttérzést nagyon nehéz elsajátítani, de annál fontosabb, hogy segítsünk a kudarcot elviselni. A Kamaszokra hangolva című könyvben találunk egy 7 pontból álló módszer, ami segíthet a hibákat megbeszélni szeretetteljes légkörben.

„A szeretet a kudarcon és az elbukáson is úrrá tud lenni. … Azzal segíthetünk a leginkább, ha mellette állunk és szeretetünkről biztosítjuk, miközben saját felelőssége tudatában próbálja jóvátenni, amit elrontott.” /Gary Chapman/

 

A szeretetnyelvek minden családban fontosak. Az utolsó két fejezetben az egyedülálló szülőkről és a vegyes családokról van szó. Erről írok Neked legközelebb! Tarts velem!

Ha a fenti témákkal kapcsolatosan van valamilyen gondolatod, kérlek írd meg egy hozzászólásban!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Gary Chapman: Kamaszokra hangolva című könyv Tizenegyedik, Tizenkettedik és Tizenharmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük