Haladunk tovább John Gottman: Gyerekek érzelmi intelligenciája című könyvével. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. Gottman szerint az érzelmileg intelligens gyerekek felkészültebben néznek szembe az élet veszélyeivel és kihívásaival. Az érzelmi fejlesztés lépéseivel mi is elérhetjük, hogy a gyermekünk EQ-ja magas legyen.
Az érzelmi fejlesztés öt lépése
Együttérzés: Az érzelmi fejlesztés alapja
„Az együttérzés nem csupán fontos, hanem ez az alapja annak, hogy hatékony szülők lehessünk. …Az együttérzés, vagyis az empátia az a képesség, amikor képesek vagyunk érezni egy másik személy érzéseit.” /John Gottman/
John Gottman szerint, amikor érzelmileg fejlesztünk, és együtt érzünk gyermekünkkel, akkor arra tanítjuk őt, hogy hogyan azonosítsa érzelmeit, azt kommunikáljuk felé, hogy megértjük őt, és segítünk neki megtanulni, hogy hogyan tudja megnyugtatni saját magát. Az önmagunk érzelmeinek kezelése egy nagyon fontos készség. Ennek segítségével képes lesz a gyermek túllépni olyan helyzeteken, amik máskülönben maguk alá temetnék őt.
A szerző szerint nagyon fontos, hogy a gyermek szövetségest lásson a szülőben. Számíthasson és támaszkodhasson rá. Ezek sajnos nem magától értetődő privilégiuma a szülőségnek. Ezt ki kell érdemelni. Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk kérdezzen tőlünk és elfogadja véleményünket, akkor ezt meg kell alapozni. Gottman szerint figyeljünk oda, hogy ne kritizáljunk, ne kioktassunk és ne kéretlen tanácsokat osztogassunk.
„Az együttérzés az a képesség, hogy beleéljük magunkat a gyerek helyzetébe, és ennek megfelelően reagálunk. De az, hogy az együttérzés koncepciója egyszerű, még nem jelenti azt, hogy mindig könnyű alkalmazni.” /John Gottman/
Első lépés: Legyünk tisztában a gyerek érzelmeivel
Gottman megfigyelései szerint, azok a szülők tudnak azonosulni a gyermekük érzéseivel, akik képesek a saját érzelmeiket felismerni. Ezért nélkülözhetetlen, hogy mi magunk megtanuljuk uralni a saját belső világunkat. A haragot, a szomorúságot és a félelmet is. Ily módon tudunk mintát mutatni gyermekünknek, hogy hogyan kell hatékonyan kezelni a negatív érzelmeiket.
„A lényeg az, hogy a gyerekek érzelmeinek ugyanúgy meg van az oka, mint minden emberének, akkor is, ha esetleg nem tudják szavakba önteni az okokat.” /John Gottman/
Érdemes észben tartani, hogy az érzelmi fejlesztés nem könnyű, de tanulható!
A Gyerekek érzelmi intelligenciája című könyvben találhat az olvasó két tesztet, ami az ő érzelmi tudatosságát méri a harag és a szomorúság tekintetében. A kiértékeléskor kiderülhet, hogy hol tartunk az úton, mennyire vagyunk tisztában ezzel a két érzelemmel. Gottman különböző tippekkel lát el bennünket, amik segítségével fejleszthetjük az érzelmi tudatosságunkat.
Második lépés: Ismerjük fel az érzésben a lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk a gyerekekhez és megtanítsuk valamire
„A negatív érzelmek kiváló lehetőséget nyújtanak az együttérzésre, hogy közelebb kerüljünk a gyerekünkhöz, és megtanítsuk neki, hogyan kezelje érzéseit.” /John Gottman/
A szerző megfigyelései alapján a szülők sokszor megpróbálják figyelmen kívül hagyni a negatív érzelmek. Arra számítva, hogy egyszer csak elmúlnak. Gottman szerint ilyenkor vissza nem térő lehetőséget halasztanak el. Fontos, hogy a gyerekek (a felnőttek is) ki tudják fejezni a bennük dúló viharokat biztonságos környezetben. A szülő váljon a gyermeke szövetségesévé és együtt találjanak ki megoldást.
Harmadik lépés: Hallgassuk meg együtt érzőn, és ismerjük el a gyerek érzéseinek jogosságát
„Az érzelmi fejlesztő folyamat legfontosabb lépése: az együtt érző hallgatás. … Figyelmünk azt üzeni a gyereknek, hogy komolyan vesszük a problémáit, és hajlandóak vagyunk időt szánni a témának.” /John Gottman/
Gottman szerint kerüljük a faggatózást és a keresztkérdéseket. Csak hallgassunk és rövid szavakkal reflektáljunk.
Negyedik lépés: Segítsünk a gyereknek abban, hogy megnevezze a saját érzelmeit
„A szavak segítenek, hogy a gyerekek az alaktalan, ijesztő, kellemetlen érzéseket megfoghatóvá tegyék, melyeknek megvannak a határait, és részei a mindennapi életnek.” /John Gottman/
Ez a lépés nem tűnik túl nehéznek, kivéve, ha a mi magunk hadilábon állunk saját érzéseinkkel. Az érzelmi tudatosság és annak fejlesztése ebben az esetben is segíthet a szülőknek.
Az érzelmek megnevezése együtt jár az empátiával. A gyerek megtapasztalhatja, hogy teljesen normális, amit érez, másik is éreznek így. Ezzel a tudással már megtanulhatja kezelni a negatív érzelmeket. Önmagunk megnyugtatása nem könnyű, de nagyon fontos készség.
Ötödik lépés: Jelöljük ki a határokat, miközben segítünk a gyereknek megoldani a problémát
„Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy nem az érzéseik jelentik a problémát, hanem a viselkedésük.” /John Gottman/
Dr. Haim Ginott-tól származik az az alapfilozófia, hogy minden érzelem elfogadható, de a hozzájuk tartozó cselekedettek már nem. Szülőként fontos megtanítanunk a gyermekünknek, hogy attól még dühös és haragszik valakire nem lehet verekedni. Erről szól a határok kijelölése. Viszont itt nincs vége a folyamatnak. Utat is kell mutatnunk. Lehetséges megoldásokon kellene ilyenkor közösen gondolkodni és a saját értékrendünk alapján választani egyet, ami mindenkinek megfelel.
„Miután a szülő azonosítja a viselkedés hátterében álló érzelmet, és segít a gyereknek megnevezi azt, meg kell értetnie vele, hogy bizonyos viselkedésformák nem megfelelőek és nem tolerálhatóak. … Minden szülőnek magának kell felállítania a szabályokat a gyerekei számára, a saját értékrendjének megfelelően.” /John Gottman/
A szerző ebben a részben kifejti a veréssel kapcsolatos elutasító véleményét. Szerinte a verés azért hatékony, mert rövidtávon jól működik, de elszalasztja az esélyt arra, hogy tanuljunk valamit. Például önuralmat. A gyermekben a verés hatására legnagyobb valószínűséggel a bosszú gondolata alakul ki.
Ezzel a témával kapcsolatosan szeretném figyelmetekbe ajánlani Joanna Faber és Julie King: Beszélj úgy, hogy érdekelje … – Kisgyerekes szülőknek című könyvének egyik fejezetét, illetve Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés című könyvet. Mindkettőről már írtam Nektek! Mindkettő a konfliktuskezelés békésebb eszközei mellett teszi le a voksát!
John Gottman további érzelmi fejlesztő stratégiáit mutatom be nektek legközelebb, illetve pár olyan szituációt, amikor az érzelmi fejlesztés nem működik! Tarts velem!
Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy mi a véleményed a fent bemutatott öt lépésről! Mennyire tartod ezeket megvalósíthatónak?
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom John Gottman: Gyerekek érzelmi intelligenciája című könyv Harmadik fejezetében olvasható.