Pozitív fegyelmezés – Pozitív megközelítés

Ebben a sorozatban szeretném nektek bemutatni Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. A pozitív fegyelmezés elveire szépen lassan fény derül. Kezdjük a legelején.

A pozitív megközelítés

 

A mai gyerekek mások

Jane Nelsen arra, a manapság sokat emlegetett véleményre akarja felhívni a figyelmet, ami szerint a mai gyerekek mások. Szerinte a mai szülők és tanárok is mások. A társadalmunk megváltozott. Ezt el kell fogadnunk. A felnőttek már nem mutatnak példát a gyerekeknek alázatosságból és engedelmességből.

„Ma már nem könnyű olyasvalaki találni, aki hajlandó alsóbbrendű, alávetett szerepet elfogadni az életben. A gyerekek pedig egyszerűen csak követik a körülöttük élők szolgáltatta mintákat. Ők is csak azt akarják, hogy méltósággal és tisztelettel bánjanak velük.” /Jane Nelsen/

A szerzőnő szerint meg kell tanítanunk a gyereknek a felelősségtudatot. A mai gyerekeknek jobb esetben már nem kell dolgozniuk a család mindennapi betevőjéért. És sajnos sok mindent megkapnak a nélkül, hogy különösebben tenniük kellene érte. A dolgokról úgy gondolkodnak, hogy azok automatikusan járnak. Tisztelet a kivételnek.

„A gyerekekben nem alakul ki felelősségtudat, ha a szülők és a tanárok túlságosan szigorúak és korlátozóak, de akkor sem, ha túlságosan megengedőek.” /Jane Nelsen/

kép: Pixabay

A három fő szemléletmód

Jane Nelsen a könyvében összehasonlítja a három fő szemléletmódot. Táblázatba foglalj a szigor, az engedékenység és a pozitív fegyelmezés főbb ismérveit.

„Ha kizárjuk a büntetést, ez nem jelenti azt, hogy a gyerekeket hagyni kell, csináljanak, amit akarnak. … Meg kell értenünk, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés sokkal hatékonyabb, mint a tekintélyelvű irányítás.” /Jane Nelsen/

A szigor és az engedékenység a szerzőnő szerint olyan nem kívánatos személyi jegyekkel látja el a gyerekeket, amiket igazából nem is akartunk nekik megtanítani.

A büntetés hosszú távú hatásai

„Fontos, hogy a szülők sokkal inkább tudatában legyenek annak, mik a cselekedeteik hosszú távú hatásai, és nem szabad hagyniuk, hogy a rövid távú eredmények becsapják őket.” /Jane Nelsen/

A Pozitív fegyelmezés című könyv részletezi a büntetés négy következményét. Hiszen a szigor rövidtávon hatásos lehet, de hosszú távon sok a nem kívánt következmény. A szerző szerint sokan abba a hibába esnek, hogy nem tudják, hogy a büntetésen kívül milyen eszközökhöz folyamodhatnának, és azt gondolják, hogy a büntetés egyetlen alternatívája az engedékenység. Jane Nelsen szerint különbséget kell tennünk fegyelmezés és fegyelem között.

kép: Pixabay

Ha nem szigor és nem engedékenység – akkor mi?

Valószínűleg eddig is már sokakban felmerült ez a kérdés. A Pozitív fegyelmezés című könyv egész végig erre a kérdésre keresi a választ és próbál helyes útmutatást adni hozzá. A sikeres tanításnak azonban van négy kritériuma. A könyv ezeket nagyon részletesen bemutatja.

Lényegében az itt leírtak a pozitív fegyelmezés alapkövei:

„A legtöbb szülő úgy jár el, hogy eldönti, mik legyenek és hol húzódjanak a határok, majd pedig magára vállalja a felelősséget azért, hogy be is tartassa azokat. … A gyerekeke sokkal inkább hajlandóak betartani azokat a határokat, amelyeknek a felállításában ők is részt vettek, amelyek szükségességét ők is belátták, és ahol tisztában vannak azzal, milyen felelősség terheli őket a szabály betartásáért.” /Jane Nelsen/

 

A következő alakommal néhány fegyelmezési alapfogalmat tisztázunk! Tarts velem a Pozitív fegyelmezés filozófiájának megismerésében!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek, írd le egy hozzászólásban, hogy szerinted miben más ma a társadalom? Mások-e a gyerekek? Mások-e a felnőttek?

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés című könyv Első fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük