Szeretném figyelmetekbe ajánlani Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés című könyvét. Én a második gyerkőc születésekor találkoztam ezzel a könyvvel és nagy hatással volt rám. A alapfilozófiát már elkezdtük megismerni. Itt olvashatod a korábbi írásokat. A most következő részben a szerző azt szeretné bemutatni az olvasónak, hogy milyen indítékok vezérlik a gyerekeket, amikor szerintünk nem helyénvalóan viselkednek.
Miért viselkedik rosszul a gyerek?
Mit nevezünk rossz viselkedésnek?
Az írónő felhívja a szülők figyelmét, hogy „a kisgyerekek általában nem rosszalkodnak, hanem az életkorunknak megfelelően viselkednek.” /Jane Nelsen/
A könyv szerint a szülőknek törekedniük kell rá, hogy ne a maguk szűrűjén keresztül vizsgáljanak csak egy adott viselkedést, hanem próbálják meg a szituációt a gyerek szemszögéből nézni. Ha sikerül felismerni a gyerkőc motivációját, már könnyebben tudunk pozitívan fegyelmezni.
Milyen célok vezérelhetik a gyermekeket?
Rudolf Dreikurs nevéhez fűződik egy elmélet, aminek a lényege az, hogy „a gyerek akkor rosszalkodik, ha elvették a kedvét.” /Rudolf Dreikurs/
A Pozitív Fegyelmezés című könyv részletesen bemutatja Dreikurs felsorolását arról, hogy milyen hibás és téves célok vezérelhetik a gyerekeket, ha elvették a kedvüket. Ezek a következők:
- Indokolatlan figyelemfelkeltés
- Rosszul használt hatalom
- Bosszúállás
- Vélt alkalmatlanság
„Minden ember elsődleges célja, hogy valahová tartozzék, és fontosnak érezhesse magát.” /Jane Nelsen/
Ebből az állításból kiindulva mutatja be számunkra a szerző a négy téves célt. Található a könyvben egy nagyon szemlélet táblázat, ami összefoglalja a téves motiváció okozta cselekedetek hatásait a gyerekre és a szülőre. Bemutatja, hogy milyen reakciókat kerüljünk el, illetve hogy mi lenne a támogató válasz egy adott viselkedésre. Érdemes elolvasni, nagyon hasznos dolgok vannak benne!
Hogyan lehet ezeket a téves célokat felismerni?
A Pozitív Fegyelmezés című könyv két olyan jelet mutat be az olvasó számára, amiből már sejthető, hogy a gyereket melyik tévhit befolyásolja. Az első a szülők érzelmeiről szól, a másik pedig a gyerek reakciójáról, ha rászólunk, hogy hagyja abba az adott viselkedést.
„Ha nem értjük meg a tévhiteket és a téves célokat, akkor a viselkedés mögött rejlő tévhit helyett csupán a viselkedésre reagálunk.” /Jane Nelsen/
Hogyan bátorítsunk?
„A viselkedési problémák megoldásának mindig több módja van.” /Jane Nelsen/
Az írónő sokféle megoldási javaslatot felsorol az egyes téves célok orvoslására. Fontosnak tartja bemutatni, hogy hogyan bátorítsuk gyermekünket, ha érzékeljük rajta az egyik tévhitnek a jeleit. Nagyon összeszedett és részletes. Szerintem a gyakorlatban is jól használható tanácsokat vannak itt felsorolva.
Ezután egy példán keresztül megismerhetjük az elméletet a gyakorlatban is. A gyerkőc nem készíti el a házi feladatát . Igazán szemléletesen és több oldalról bemutatható példa, amin keresztül jobban megérthetjük, hogy hogyan lehet egy helyzetet elmérgesíteni vagy pozitívan kijönni belőle.
Jane Nelsen arra buzdítja a szülőket, hogy ismerjék fel a hozzájárulásukat a gyerek rossz viselkedésének kialakulásához.
„Gyakran annak a gyereknek van a legnagyobb szüksége szeretetre, aki a legkevésbé viselkedik szeretetreméltóan.” /Jane Nelsen/
Mi a gond a logikus következményekkel? Tarts velem és megosztom veled Jane Nelsen gondolatait ezzel a témával kapcsolatban!
Szívesen fogadom a hozzászólások között, hogy ha leírod, hogy mit gondolsz a rosszalkodás témáról!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés című könyv Negyedik fejezetében olvasható.