Játékos nevelés – A gyerekek világa

Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés című könyve külföldön nagy sikereket ért el. Számtalan szülőnek nyújtott már segítséget a konfliktusok szelídebb megoldásában. A játéktevékenység egy gyerek számára nem csak szórakozás. Erről a korábbi írásomban olvashattok. Larry Cohen arra hívja a szülőket, hogy ők sem csak időeltöltésként tekintsenek a gyermekükkel való játékra. Hiszen a gyerekünk megismerésének legjobb eszköze, ha leülünk vele játszani. Erről írok most Nektek! 

Lépjünk be a gyerek saját világába!

 

Elhatározás kérdése?

Az előző írásomban már kitértünk rá, hogy a szülőknek sokszor nehéz visszaemlékezni arra, hogy milyen az önfeledt játék. Pedig ha eltávolodunk a gyerekünktől, akkor a játék a legjobb módszer arra, hogy visszataláljunk egymáshoz.

„Sok felnőtt kívülállónak érzi magát abban a világban, amelyben a gyerekek élnek, és amelyet egykor mi magunk is jól ismertünk, de mintha elfelejtettünk volna. … A felnőtt számára eleinte nehézséget jelenthet, de némi gyakorlással és szilárd elhatározással bárki el tudja sajátítani.” /Lawrence J. Cohen/

Még mielőtt mindenki megijedne, a szerző leírj a könyvében, hogy ez nem azt jelenti, hogy egész nap csak játszani kell, és a saját kötelezettségeinket tegyük félre. A közös játék az idő egy részében lenne fontos. Hiszen az önálló, szabad játéknak is teret kell engedni, illetve ha vannak a testvérek, akkor az együttjátszásnak is meg van a helye.

kép: Pixabay

A gyerek saját világa

A gyermekünk világában sok olyan dolog történhet, ami feldolgozásra vár. Ezekben az esetekben nyújthatunk segítő kezet a közös játék során. Egy kis odafigyeléssel és tudatossággal a játék feszültségoldó eszköz lehet. A Játékos nevelés című könyvben ezekre a szituációkra találhatunk megoldásokat és tanácsokat. Persze a gyermekünk problémái nem oldódnak meg egy karikacsapásra, de szülőként sokat segíthetünk ezen.

A játék segíthet abban, amikor

      • a gyerekeknek nehezükre esik maguktól kapcsolódni a társaikhoz vagy a felnőttekhez.
      • a gyerek magától nem képes szabadon és spontán módon játszani.
      • komoly változások történnek a gyermek életében (kistestvér születése, óvoda/iskola kezdés, költözés).
      • veszély fenyegeti a gyermekünket.

Leülni a padlóra mozgalom

A játékos gyereknevelés világában a „leülni a padlóra” egy olyan szókapcsolat, ami már fogalomként működik. Larry Cohen sok-sok pozitív tapasztalattal támasztja alá tanácsát.

kép: Pixabay

 

Amikor leülünk egy gyerekkel játszani, követjük az ő szabályait, belehelyezkedünk az ő világába és figyelünk arra, hogy ő mit szeretne csinálni. Ha belegondolunk, hogy mi naponta hányszor kérjük őt arra, hogy figyeljen oda ránk, és a mi szabályaink szerint tegye a dolgokat, akkor nem tűnhet akkora erőfeszítésnek néha egy kicsit átállni a másik oldalra.

Bővebb instrukciókat a Játékos nevelés című könyv Második fejezetében olvashattok.

 

A következő részben a kapcsolatteremtésről írok majd Nektek! Tartsatok velem, hogy a Lawrence J. Cohen gondolatait bemutathassam Nektek!

Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz a leülni a padlóra mozgalomról!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés című könyv Második fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?