Kell a gyereknek a korlát – Korlátok

Ebben a sorozatban szeretném nektek bemutatni Jan-Uwe Rogge: Kell a gyereknek korlát című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. A filozófiára szépen lassan fény derül. Kezdjük a legelején.

 

A korlát, mint fegyelmezőeszköz

A korlát, mint biztonság

 

A korlátok arra valók, hogy feszegessük őket

„A gyerek természetesen áthágja a korlátot, kifürkészi az azon túli területet, amely számára a határtalan lehetőségek birodalma. Keresi és át- meg átlépi a korlátokat, szorosan a sorompók mentén mozog.” /Jan-Uwe Rogge/

Minden gyerek szereti átlépni a határokat. Minden gyerek ilyen, nem csak a tiéd. Ne aggódj, hogy egyedül vagy a problémával, nyugtat meg Bennünket a szerző. Egészen csecsemőkoruktól fogva a gyerekekben a szülőktől való eltávolodás és a felfedezés egy elemi ösztön, és mi ezeknek igazából örülünk.

„A gyereknek már kicsi korában is joga van hozzá, hogy fürkéssze a határokat, a szülőknek viszont kötelességük, hogy nevelői felelősségüket vállalva, határozottan reagáljanak arra, ha csemetéjük semmibe veszi és áthágja a korlátokat.” /Jan-Uwe Rogge/

kép: Pixabay

 

Korlátot állítunk, korlátba ütközünk

A szerző leírja azt a kettősséget, hogy aki a gyereket nevel, megtapasztalja, hogy egyrészt megszabja a szükséges határokat, másrészt elérkezik a saját tűréshatárához. Ahhoz, hogy ezeken a dolgokon felül tudjunk emelkedni, öt nagyon fontos tulajdonságra van szükségünk Jan-Uwe Rogge szerint:

            • türelem
            • higgadtság
            • ötletesség
            • heves érzelemkitörések elviselése
            • saját korlátaink felismerése

A Kell a gyereknek a korlát című könyvben mindegyikről részletesebben olvashatunk. A szerző arra hív Bennünket, hogy fogalmazzunk meg önkritikát, de közben önszeretet is. Hiszen nem semmi feladatnak kell megfelelnünk nap, mint nap.

A korlátok és egymás tisztelete

„Ha egy gyerek képes rá, hogy tiszteletben tartsa a határokat, akkor vajon miért nem hajlandó rá?” /Jan-Uwe Rogge/

A gyereknek is vannak jogai. Joga van például saját belső világhoz és akarathoz. Ezt senki sem veheti el tőle, csak korlátozhatja. Nem mindegy, hogy hogyan. Lehet úgy, hogy neki mindent szabad vagy úgy, hogy semmibe vesszük az ő nézőpontját. Mi hiányzik ebből a két végletből? Az egymás tisztelete. Az első esetben a gyerek semmibe vesz minket, a második esetben pedig mi nem tiszteljük őt eléggé.

„Aki határt szab a másiknak, az elvár tőle valamit, és ennek az elvárásnak a gyerek csak akkor tud eleget tenni, ha kölcsönös tisztelet és szeretet köti össze a szüleivel; ha úgy érzi, hogy apja-anyja olyankor is szereti, amikor ő éppen áthág egy korlátot.” /Jan-Uwe Rogge/

Fegyelem, fegyelmezés, önfegyelem

A Kell a gyereknek a korlát című könyvből megtudhatjuk, hogy a három nevelési típus közül a kertészhez hasonló módszer a leghatékonyabb. Hiszen a kertész egy olyan tanár, aki helyesen értelmezi a jeleket és a növényt a megfelelő ellátásban részesíti, azért hogy azzá váljék, amivé lennie kell. A gyerekeknek vannak veleszületett képességei, tulajdonságai. Nekünk az lenne a dolgunk, hogy segítsük ezek kibontakozását.

kép: Pixabay

 

A leghasznosabb tudás, amit adhatunk egy gyereknek Jan-Uwe Rogge szerint, az az önfegyelem és az, hogy ne azért legyen jó, mert fegyelmezőeszközökkel elértük ezt nála. Ez elképesztően nehéz feladat. Könnyebb mondani, mint véghezvinni. Viszont jó lenne, ha ez jutna eszünkbe, amikor legközelebb fegyelmezni próbáljuk a csemeténket.

„Fontos, hogy képes legyen saját elhatározásából vállalni magáért és tetteiért a felelősséget, és önszántából törekedjen a „jóságra”, vagyis saját akaratából sajátítsa el az általános kötelező normákat és szabályokat. … Nem a fegyelmezés vezet el szabadsághoz és az önkéntes felelősségvállaláshoz, hanem a szabadság az, ami önfegyelemre nevel. … A nevelő nem „jó gyereket gyárt”, hanem olyanokat, akik maguktól szeretnének „jók” lenni.” /Jan-Uwe Rogge/

 

Jogunk van hibákat elkövetni. Erről a témáról a következő alakommal írok Neked! Tarts velem Jan-Uwe Rogge gondolatainak megismerésében!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek írd le egy hozzászólásban, hogy egyetértesz-e a felállított korlátok kettős szerepével!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb Jan-Uwe Rogge: Kell a gyereknek korlát című könyv Első fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük