Egyszerűbb gyermekkor – A felnőtt világ kiszűrése

Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. Az egyszerűsítés módszere több országban valóságos mozgalmat indított el. Sok szülő belátta, hogy mekkora lehetőség rejlik benne. A könyv utolsó fejezete a felnőttvilág kiszűréséről szól. Hogy pontosan mire utal ezzel a szerző, az hamarosan kiderül. 

 

A felnőttvilág kiszűrése

 

Szűrők

Úgy gondolom, nem igazán kell magyarázni, hogy melyek azok a dolgok, amikről a legkisebbeknek még nem kellene tudniuk. Azokra az információkra gondol itt a szerző, ami megrémiszti, elbizonytalanítja a gyerekeket és nem az ő világukba való. Hiszen ők még nem rendelkeznek olyan belátással és feldolgozási képességgel, hogy helyén tudják kezelni például a politikával, a terrortámadásokkal, a globális felmelegedéssel kapcsolatos híreket vagy az esti híradóban hallható tényeket. A gyerekeknek fontos, hogy tudják, hogy a világuk jó és van benne helyük. Payne kiemeli, hogy itt nem arra gondol, hogy mindentől meg kell őket óvni a őket, vagy hogy mindent csak rózsaszín szemüvegen keresztül nézhetnek. Sokkal inkább arra hívja a szülőket, hogy teremtsenek olyan légkört, ahol „megadjuk nekik azt a kiváltságot, hogy gyerekek lehessenek.” /Kim John Payne/

„Ha tudatosan elutasítjuk a „többet, gyorsabban, hamarabb” felnőtt késztetéseit, és kihátrálunk a gyerekvilágból, azzal oltalmazzuk azt, anélkül, hogy vezérelni próbálnánk.” /Kim John Payne/

kép: Pixabay

Képernyő-tisztogatás

„A tévé esküdt ellensége az egyszerűsítésnek: a reklámokból él, és a „kacatok” sziréndalát zengi.” /Kim John Payne/

A mai világban ezt a témát senkinek sem kell bemutatni. Sokféle cikk és írás születik manapság a tv-k, telefonok, számítógépek és tabletek által okozott káros hatásokról a gyerekekre nézve. Úgy érezhetjük, hogy még a csapból is ez folyik. Hogyan védekezzünk ellene? Hogyan mondjunk ellent a divatnak? Nem fogják-e cikizni a gyerekünket, ha nincs okostelefonja? Mennyi képernyő előtt töltött időt engedjünk meg egy nap? Az úgynevezett Z generáció és Alfa generáció már úgy nő fel, hogy mindenféle informatikai vívmány már alap és az érintőképernyő használatát már hamarább tudják, mint kanállal enni.

Payne arra hívja a szülőket, hogy mondjanak „köszönöm, nem”-et a képernyőkre. Hiszen ezek nem szolgálják a gyerek igényeit. Ezek csak használati és média-eszközök. Nem szabad, hogy körülöttük forogjon a családi élet. Érdekes kutatásokat és számokat mutat be az író az olvasóknak, amiken érdemes elgondolkodni.

„A médiához és technológiához való viszonyunknak nem kell „mindent vagy semmit” alapúnak lennie. … Nekünk, szülőknek hatalmunkban áll megszabnia a média helyét otthonunkban és gyerekeink életében.” /Kim John Payne/

Helikopterszülőség

Az Egyszerűbb gyermekkor című könyvben olvasottak szerint a helikopterszülőség kifejezés a 1990-es évek elején jelent meg, és ma már megfigyelhető jelenséggé vált. Ez a fogalom a túlzott szülői beavatkozásról szól. Azt jelenti, hogy a gyerek minden lépését és tettét kontrollálni próbálják a szülők, úgy mintha helikopterként repkednének a feje fölött. Egyrészt az aggodalom, másrészt a versenyszellem érzése táplálja ennek a jelenségnek a kialakulását. Ezek a dolgok egyáltalán nem rosszak alapvetően, a túlzások okozhatnak gondot. A mai világ technológiai fejlettsége sokban megkönnyíti a szülők dolgát, hogy belelássanak a gyerekek életébe, de ugyanezek az eszközök okozzák a túl sok aggodalmat is. Hiszen a médiából rengeteg olyan információt kaphatnak az anyukák és apukák, amitől félthetik a gyereküket. A túlszülőség is egy olyan terület, ami egyszerűsítésre vár. Itt is könnyen beláthatjuk, hogy miért van szükség a felnőttvilág kiszűrésére.

„A túlszülőség lehetséges forrása nemegyszer a tolakodó szeretet, amely nem veszi figyelembe a gyerek függetlenségét. Ugyanakkor a szeretet vehet rá minket arra is, hogy tartózkodjunk a túlzott beavatkozástól.” /Kim John Payne/

kép: Pixabay

 

Igaz, jóindulatú, fontos

A felnőttvilág kiszűrésének egy másik területe a szavak és a témák, amik napközben elhangzanak és felmerülnek. Payne több bölcs hagyományra hivatkozva egy hármas szűrőre hívja fel a figyelmet.

„Mielőtt megszólalnál, tedd fel magadnak ezt a három kérdést: Igaz ez? Jóindulatú ez? Fontos ez?” /Kim John Payne/

Ez az egyik kedvenc gondolatom a könyvből. Tényleg nagy bölcsességre és önkritikára van szükség ahhoz, hogy beépítsük életünkbe ezt a szabályt. Mennyivel jobb világban élnénk, ha ezt mindenki végiggondolná az előtt, hogy megszólalna? A szerző arra hív Bennünket, hogy próbáljuk meg gyakorolni és alkalmazni családi életünkben ezt a hármas szűrőt. Hiszen biztos, hogy csak pozitív hozadéka lehet számunkra.

 

Ezzel befejeztük Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyvet, amely a gyerekek életének egyszerűsítéséről szól. A következőkben a szerző új könyvével foglalkozunk. Kim John Payne: Melegszívű fegyelmezés című könyv következik, ami a fegyelmezés egy hatékony módját mutatja be. Tarts velem továbbra is!

A hozzászólásokban szívesen fogadom a véleményedet a képernyő-tisztogatásról! Szerinted, hogyan lehet ésszerűen korlátozni a gyerekek informatikai eszközhasználatát?

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyv Hatodik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük