Vekerdy Tamás: Belső szabadság

Kulcslyuk Kiadó, 2017

252 oldal

A kiadó honlapján lehet a könyvről még több infót megtudni.

A könyv a kiadó honlapján kapható, illetve a nagy könyvesboltok kínálatában is megtalálható. Ezenkívül használtan, antikváriumban vagy a könyvtárban biztosan beszerezhető, ha valakinek felkeltette az érdeklődését.

A borítón az alábbi címkiegészítés olvasható:

Elég jó szülő – elég jó gyerek

Fülszöveg

Tizenhét éves koromban a barátom anyja megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Világcsavargó, válaszoltam. Hobó, a régi, Jack London-i értelemben. Később megnéztem A pármai kolostorból készült nagyszerű filmet, Gérard Philipe főszereplésével, mely úgy kezdődik, hogy robog egy hintó a sziklás észak-itáliai tájon, és a sziklák közül egyszer csak leugrik egy útonálló. Az utasok a pisztolyukhoz kapnak: „Ki vagy?” (Én legalábbis így emlékeztem évtizedekig.) Mire ő meghajol, köpenye lobog a szélben, nagy karimás kalapját leveszi, grandezzával meglóbálja, és azt mondja: „Ferrante Palla, szabad ember”. Attól kezdve azt gondoltam: ez akarok lenni! Szabad ember!

Közben eltelt több mint ötven év, és azóta is próbálok, igyekszem az lenni. Remélem, hogy az is vagyok. De legalábbis úton vagyok a szabademberség felé.

Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget – ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság.

Már a magzati korban kezdődik ennek megalapozása az örömteli biztonság megadásával – ami ilyenkor még az anya örömteli biztonságérzetét jelenti. És aztán: tudok-e a gyerekemnek továbbra is örülni, vagy szorongok, és ez a szorongás őt is görcsbe rántja? Netán „tanításoknak” esem áldozatul, és elhatározom, hogy ezt a kis lényt erre vagy arra fogom „terelni”? Tudok-e őszinte maradni? Akkor is, ha baj van? Ha éppen elválunk vagy valaki beteg a családban? Tudom-e hagyni, hogy ő felfedezze önmagát, a maga világát és a világot maga körül, vagy azt hiszem, hogy mindent nekem kell megszerveznem? Tényleg: mi az, amitől nekem kell megvédenem őt? Észreveszem-e, ha tőlem beteg a gyerek? Vajon agresszívvé kell-e őt nevelnem ebben az agresszív világban, hogy sikeres legyen? (Semmiképpen!)

Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Vekerdy Tamás

Értékelés és személyes tapasztalat a könyvvel kapcsolatban

A könyvsorozat harmadik része

Vekerdy Tamás nevét szerintem minden magyar ismeri. Véleményével, gondolataival, könyveivel, előadásaival az interneten és országszerte a könyvesboltokban, plakátokon összefuthatunk. Azt gondolom, hogy magyar szülőként alap lenne, hogy egy magyar szerző gyerekneveléssel kapcsolatos könyvét is elolvassuk.

A Belső szabadság a könyvsorozat harmadik része. Összesen kilenc témával foglalkozik, amik nagyon is aktuálisak manapság. Az első két részhez hasonlóan (Érzelmi biztonság, Jól szeretni) ebben a könyvben is röviden esik szó az egyes témakörökről. Viszont igazán elolvasásra és megfogadásra való tanácsokkal találkozhatunk.

Hogyan találkoztam ezzel a könyvvel?

Korábban nekem csak a Jól szeretni című könyv volt meg. Amikor elkezdtem Nektek megírni ezt a blogot, eldöntöttem, hogy Vekerdy Tamás könyvét is hamarosan bemutatom. Az internetes keresgéléskor kiderült számomra, hogy három könyvről van szó. Mindenképpen mindhármat be szerettem volna mutat Nektek, a kiadásuk sorrendjében. Így megrendeltem a másik kettőt és most már a harmadik résszel foglalkozunk.

„Beszélgetések, cikkek, előadások – mindez most már harmadszor is könyvvé áll össze.” /Vekerdy Tamás/

Személyes vélemény

Ahogyan a fülszövegben olvashatjuk a szabad ember témája nagyon sarkalatos téma. A mai világban annyi mindentől függünk, annyi minden kötelező és kényszerít minket megtenni dolgokat, hogy szinte már nem is vagyunk urai a napjainknak. Jó lenne, ha el tudnánk mondani magunkról, hogy szabadok vagyunk, hogy van szabad akaratunk és van ráhatásunk a dolgokra, amik velünk történnek. Szülőként pedig hasonló módon kellene nevelnünk gyermekeinket, vagy legalább is arra, hogy ő egy szabad lény és mi sem vagyunk az ő „urai”.

A Belső szabadság című könyv egy kicsit befelé fordulósabb, egy kicsit spirituálisabb a korábbi részeknél. Nekem nagyon tetszett. Mély gondolatokkal találkoztam benne. Az elég jó szülő megnevezés pedig nagyon közel áll a szívemhez.

Ajánlás

Azoknak, akik olvasták már a könyvsorozat többi részét, ajánlani tudom, hogy ezt a könyvet se hagyják ki. Akik pedig még nem olvastak Vekerdy könyvet, ne ijedenek meg. Mindhárom könyv önállóan megállja helyét. Mindháromból rengeteget lehet tanulni.

Akiknek pedig megtetszett a szerző által képviselt elvek, azoknak figyelmébe ajánlom Vekerdy Tamás Facebook oldalát, ahol a legfrissebb írásaival találkozhatunk. Hiszen mindig van egy-egy újabb téma, amiről elolvashatjuk a Tanárúr gondolatait. /Frissítés! 2019.10.09-én Vekerdy Tamás meghalt. Sajnos így a friss írások és az előadások sorozatának is vége lett. Nyugodjon békében! Hálás szívvel emlékezzünk rá!/

A Belső szabadság című könyvet szintén egy lassan elolvasós könyvnek tartom. Érdemes az egyes fejezetek után szünetet tartani, és beszélgetni róla párunkkal, a családban vagy más szülőkkel. A témák nagyon is elgondolkodtatóak és aktuálisak.

Vekerdy Tamás munkája során sok nehéz helyzetű gyerekkel és családdal találkozott. És itt a nehéz helyzetűt nem anyagi szempontból értem. A szerző gyerekneveléssel kapcsolatos tanácsain mind érződik a segítő szándék, a szülők felrázását célzó mondatok, hogy ne szúrjuk el és ne csússzon félre a gyermekük nevelése. Nem kell tökéletes szülőknek lennünk, elég, ha elég jó szülők leszünk. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a szabadságunkat és ne vegyük el a gyermekünkét sem.

A kedvenc idézetem a könyvből:

„Nevelés valójában nincs, csak együtt élés van a gyerekekkel – jó esetben kongruens, vagy hiteles együtt élés, amelyben jelen vagyok, magamat adom, nem leplezek, nem hazudok, hiszen a gyerek úgyis azt veszi le belőlem, hogy én ki vagyok, milyenné lettem életem során, és nem az hat rá, amit prédikálok neki. Az falra hányt borsó.” /Vekerdy Tamás/

Az agresszió témájával foglalkozunk először. Tartsatok velem, hogy Vekerdy Tamás gondolatait bemutathassam Nektek!

Ha gondolod, írd meg hozzászólásban, hogy ha van valamilyen tapasztalatod a könyvvel kapcsolatban!