Mesepszichológia – A gyerekek világának megismerése

Ebben a sorozatban szeretném nektek bemutatni Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. Kezdjük a legelején. 

A varázsló birodalmában

 

A gyerekek világlátásának, gondolkodásának sajátosságai

Kádár Annamária könyvében elolvashatjuk hogy egy gyerek gondolkodását óvodáskorban teljes mértékben az érzelmi határozzák meg. Számára a valóság, az álmok és a fantázia összemosódik.

„A gyermeki képzelet nem fejlettebb a felnőtténél, de mivel a gyermek kevesebb ismerettel, tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, a hiányzó űrt vakmerően a képzelete segítségével tölti ki.” /Dr. Kádár Annamária/

Fontos, hogy a gyermeket ne tökéletlen felnőttnek tekintsük, hanem ő az életkorának megfelelően egy teljes és egész lénynek, emeli ki a szerző. Fontos, hogy próbáljuk meg megérteni őt és akkor könnyebben belátjuk majd a működősét. Kádár Annamária abban segít nekünk, hogy belenézzük a varázs szemüvegbe, amin keresztül a gyerek látja a világot.

kép: Pixabay

 

A Mesepszichológia című könyvben megismerkedhetünk azzal a tudással, ahogyan egy óvodás gyermek látja a világot, a történéseket és magát ebben az egész rendszerben.

A mese, mint a gyermekszemmel látott világ

„A mese képi világa és valóságábrázolása teljes mértékben megfelel a gyermeki gondolkodásmódnak, emiatt a mese tulajdonképpen a gyermek szemével nézett világ, és a mese „minden, ami a gyermeki képzelőerőt megmozgatja”.” /Dr. Kádár Annamária/

A mesék felépítése, motívumai és fordulatai megszólítják a gyermek gondolkodását és fantáziáját. Ez a belső folyamat, teremtő képzelet segít neki abban, hogy biztonságban érezhesse magát az számára még óriási világban, olvashatjuk a Mesepszichológia című könyvben.

Kádár Annamária szerint a belső képalkotás egy nagyon fontos erőforrás számunkra. Ez a tudás a gyermekkorunkból ered, és fontos lenne, hogy felnőttként se felejtsük el és használjuk. A teremtő képzelet segítségével válhatunk jó olvasóvá, „hiszen belső képek nélkül az olvasás végtelenül unalmas” /Dr. Kádár Annamária/.

„A gyermek a mesehallgatás során nemcsak a mesélő szülőre, hanem befelé is figyel, lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot.” /Dr. Kádár Annamária/

kép: Pixabay

 

A mesehallgatás tehát egy utazás a fantáziabirodalmába, ahol minden lehetséges és mindenné át lehet változni. Pontosan ettől az élménytől és varázslattól vonja meg a gyermeket a televízión keresztül látott mese. A külső képek megakadályozzák a belső képalkotást és a kreativitást. Kádár Annamária nem tartja mumusnak a televíziót, szerinte minden családnak magának kell korlátokat kialakítania, amivel szabályozzák a tv és internet használatot és azok tartalmát. Fontos, hogy ne gondoljuk, hogy helyettesíthetjük a virtuális mesékkel a meghitt, összebújós meseolvasást.

„A mesehallgatás olyan belső igény és tevékenység, ami semmivel nem helyettesíthető!” /Dr. Kádár Annamária/

A Mesepszichológia című könyvben különböző kapcsolódó témákról olvashatunk, úgymint a gyermekhazugságok, a képzeletbeli barátok, és gyermekkori mesekorszakok, ahol életkorokra lebontva érthetjük meg a gyermek fejlődését egészen a mondókáktól, énekektől a kamaszkori irodalmi érdeklődésig.

 

A mesélés művészetéről a következő alakommal írok Neked! Tarts velem a mese, mint minőségi idő gondolatának megismerésében!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek neked milyen vicces történeteid vannak a gyermeked képzeletével kapcsolatosan! Szívesen olvasunk gyerekszáj vicceket!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyv Első, Második, Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik fejezetében olvasha

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük