Okostojás – A kamaszok agyműködése és változások

Szeretném figyelmetekbe ajánlani Daniel J. Siegel: Okostojás című könyvet. Legutóbb megismerkedtünk a kamaszkor lényegével. Most a kamaszok agyműködése lesz a témánk. 

A kamaszok agyműködése

A kamaszkor célja

„A kamaszkor … nem olyasmi, amin túl kell esni, hanem életünk kiművelendő szakasza. Az új és fontos tézis, amelyet egy kialakulóban lévő tudományág inspirál, azt állítja, hogy a kamasz agyban végbemenő változások nem az érettségről vagy az éretlenségről szólnak, hanem létfontosságú fejlődésbeli változásokról, amelyek lehetővé teszik bizonyos új képességek kialakulását. Az új képességek, mint említettük, igen fontosak az egyén és az emberi faj számára is.” /Daniel J. Siegel/

Az Okostojás című könyvben arról olvashatunk, hogy cél „valaminek az elérése, nem pedig valaminek a megakadályozása”. Ez egy nagyon fontos gondolat, ugyanis egy olyan szülői magatartást feltételez, ami támogató, nem pedig tiltó. Daniel szerint próbáljuk meg kiemelni a pozitív dolgokat és azokra fókuszálni. Az értékeket domborítsuk ki, ne pedig folyton megtiltsunk valamit.

kép: Pixabay

 

„A szülőknek és a kamaszoknak is létfontosságú, hogy megbecsüljék a kamasz elme és agy fontos és elengedhetetlen változásait, ne pedig lenézzük őket. Ha elfogadjuk a változásokat, ha megadjuk kamaszainknak a támogatást és az útmutatást, amire szükségük van – ahelyett, hogy mossuk kezeinket, és azt gondoljuk, éretlen aggyal van dolgunk, amelynek fel kell nőnie, vagy tomboló hormonokat kell kordában tartanunk -, lehetőséget adunk nekik, hogy létfontosságú, új kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyekre építve boldogabb, egészségesebb életet élhetnek.” /Daniel J. Siegel/

Meggondolatlanság, kockázatvállalás

Daniel J. Siegel kiemeli számunkra, hogy bár fontos változásokról van szó. Azt azért az író sem szeretné elbagatellizálni, hogy a kamaszokra jellemző meggondolatlanság, kockázatvállalás és dopamin hajhászás mennyire kritikus, sokszor életveszélyes helyzeteket szülhet.

„Gyakran nem az van, hogy nem ismerik a tetteik negatív követkeményeit, hanem a negatív következmények ismeretének dacára többet nyom a latban az élmény pozitív oldala – a mellett szóló érvek, az öröm, a közös élmény, az élvezet, a szabályszegész izgalma.” /Daniel J. Siegel/

Szülőként sokat aggódhatunk a meggondolatlan viselkedés miatt, viszont azt is tudnunk kell, hogy ahhoz, hogy a kamasz merje felfedezni a nagyvilágot és elkezdjen függetlenedni tőlünk, szükség van kockázatvállalásra.

„Az izgalomkeresés teljesen rendben van – a fontos az, hogy úgy kössük le ezt a hajtóerőt, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk magunknak és másoknak. Az a fontos, hogy tartsuk tiszteletben a dopamin-hajtotta sebesség vagy kockázatos tevékenységek iránti vágyat, majd hasznosan vezessük le.” /Daniel J. Siegel/

A kamaszok agyműködése

Az Okostojás című könyvből megismerhetjük a kamaszok agyában végbemenő folyamatokat. Azokat a biológiai változásokat, amik felelősek a kamaszgyerekek viselkedésért, hangulat ingadozásaiért és unalmáért.

Az egésznek az alapja az, hogy a kamaszkor elejéig kialakult agyi kapcsolatok lényegében megszűnnek. Úgy kell elképzelni, hogy az agyi területek teljes újrahuzalozása zajlik. Megerősödnek bizonyos idegpályák, mások pedig teljesen eltűnnek.

„Az agyfejlődés azt jelenti, hogy kamaszként képesek leszünk elvont és fogalmi módon gondolkodni, ami egy tízéves számára még képtelenség. … Gondolkodásunk azért változik, és a tudatunk azért terjed ki, mert az agyunk átrendezőik – ez a kamaszkor természetes velejárója.” /Daniel J. Siegel/

kép: Pixabay

 

Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük Daniel szemléletesen és érthetően elmagyarázza nekünk ezt a folyamatot. Igazán érdekes olvasmány! Sok hasznos információt kaphatunk itt ahhoz, hogy jobban megértsük tinédzser gyermekünket.

A teljesség igénye nélkül a következő témákról olvashatunk az agyi folyamatok tekintetében:

        • sérülékenység
        • fokozott érzelmek
        • érzékenység
        • kalandok
        • kapcsolatok

„Röviden: számunkra az a kihívás, hogy a kamasz agy és a kialakulófélben lévő kamasz elme képességeit és lehetőségeit előnynek, ne pedig tehernek tekintsük.” /Daniel J. Siegel/

Gyakorlati útmutató

Az elmetudatosság újabb technikáit mutatja be számunkra a szerző ebben a részben. Ezeknek fontos része az én-idő, az elmelátás és a tudatos jelenlét.

Ennek a résznek az egyik legtanulságosabb része volt számomra a tudatkerék módszerének megismerése. Az elmélet lényege az, hogy a belső világunkat próbáljuk meg tárgyilagosan feltérképezni. Az irányított figyelem segítségével a kerékagyból tudjuk szemlélni magunkat, az érzelmeinket, a kapcsolatainkat és a külvilágból érkező ingereket. Ennek segítségével nagyobb szintű tudatosságra tehetünk szert. Igazán izgalmas technika, ami egyáltalán nem könnyű!

„A tudás kerékagyáról figyelmünket tudatosan átvisszük a tudott abroncsára. És amikor ezt a szisztematikusan tesszük, összekapcsoljuk a tudatosság különféle elemeit. Így integrálja a tudatosságot a tudatkerék.” /Daniel J. Siegel/

Lehet, hogy elsőre ez most érthetetlenek tűnik, de az Okostojás című könyvben részletesen és érthetően le van írva minden erről a módszerről, hogy hogyan kell megvalósítani a gyakorlatban.

 

A harmadik rész következik a könyvben. Tarts velem és megosztom veled Daniel J. Siegel gondolatait kötődéstípusokról!

Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz a fent leírtakról!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel: Okostojás című könyv Második részében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?