A biztonságos kötődés megalapozása – Életkori sajátosságok

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A könyv utolsó fejezetei a fogantatástól ötéves korig tartó időszakról szólnak a fejlődés és a kötődés tekintetében. 

Életkori sajátosságok

 

Az életkori szakaszokra jellemző kötődéselmélet bemutatása A biztonságos kötődés megalapozása című könyv legnagyobb részét teszi ki. Majdnem az egésznek kétharmadát.

A könyvajánlóban már megírtam Nektek az egyes fejezetek témáját:

        • Várandósság, szülés, újszülöttkor
        • Két hónapos baba
        • Négy hónapos baba
        • Hat hónapos baba
        • Kilenc hónapos baba
        • Egyéves baba
        • Másfél éves kisgyerek
        • Kétéves kisgyerek
        • Hároméves gyermek
        • Négyéves gyerek

Azt is megírtam, hogy az egyes fejezetek hasonlóan épülnek fel:

        • általános áttekintés
        • történet egy adott korú gyermeket nevelő családról
        • megismerhetjük az aktuális korra jellemző fejlődési mérföldköveket és új készségeket
        • tanácsokat kaphatunk ahhoz, hogy ebben az időszakban, hogy tudjuk a biztonságos kötődést kialakítani, megalapozni
        • a korábban megismert család történetének folytatása, aminek a végén jóra fordulnak a dolgok a terápia hatására
        • egy lista tele játékötletekkel, amiket egy adott korú gyermekkel lehet játszani
        • pár soros, rövid tanács a kisgyerekes szülők életének és párkapcsolatának pozitív befolyásolásához
kép: Pixabay

 

Nekem most nem célom minden fejezetet és életkorra jellemző tanácsot bemutatni Nektek. Viszont összegyűjtöttem pár idézetet a könyvből, ami szerintem kellőképpen kedvet csinálhat a beszerzéséhez és elolvasásához.

Remélem sikerül átadnom azt a szeretettel teli és finom stílust, ami Ruth Newton képvisel.

Idézetek

„Ahogy a csatorna bejáratához érkező hajó, a pár két tagja is egy visszafordíthatatlan folyamat részévé válik – párként lépnek be és családként jönnek ki a túlsó végén. Az átkelés során számos testi és lelki változás vár rájuk.” /Ruth Newton/

„A fő cél az, hogy a szülőnek maradjon elegendő érzelmi energiája arra, hogy érzékenyen reagálhasson gyereke igényeire.” /Ruth Newton/

„Az ember már újszülöttként is társas lény. Úgy érkezünk a világba, hogy készen állunk a környezetünkkel való interakcióra.” /Ruth Newton/

„Ha egy szülő képes elég jól szabályozni a csecsemő izgalmi szintjét, a baba jól fogja érezni magát a testében, ami lehetővé teszi, hogy kifelé figyeljen, és a szülői gondoskodás biztonságában elkezdje felfedezni környezetét.” /Ruth Newton/

„Viselkedése tükrözi agyának nagyobb fejlettségét. Többet megért, mint gondolnánk, méghozzá az alapján, amit nonverbálisan leszűrt magának.” /Ruth Newton/

„A szülők érzékeny ráhangolódással segíthetik át a legjobban kilenc hónapos kisgyereküket a szeparációs szorongás nehéz pillanatain, sok vigasztalással, megnyugtatással, illetve azzal, ha támogatják abban, hogy otthonosan mozogjon az emberi interakciók egyre bonyolultabb világában.” /Ruth Newton/

„A megfelelően ráhangolt szülő ebben az időszakban maga is jól látja, hogyan használja őt a gyereke biztos bázisként a felderítéshez. … Sem attól nem fél, hogy odajöjjön hozzánk, sem attól, hogy eltávolodjon tőlünk.” /Ruth Newton/

„Ez az időszak sok munkával jár a szülők számára, hiszen anélkül kell állandóan szabályozniuk a kisgyerek hullámzó érzelemvilágát, hogy korlátoznák természetes kíváncsiságát.” /Ruth Newton/

„A szülő akkor tud jól segíteni a kisgyerekben kavargó erőteljes és ellentmondásos érzések szabályozásában, ha a jól megalapozott kötődésre építhet.” /Ruth Newton/

„A dackorszakban a szülők számára az az egyik legnehezebb dolog, hogy a gyerek szélsőséges érzelmi hullámzásának hatására esetleg ők maguk is megbillennek érzelmileg.” /Ruth Newton/

„Ha túlságosan csak arra fókuszálunk, hogy „haladjanak a dolgok”, sokszor elszalaszthatjuk a lehetőséget az érzelmi töltekezésre és az igazán meghitt pillanatok átélésére.” /Ruth Newton/

„Amikor szülőként segítünk a kisgyereknek szabályozni érzelmeit, illetve érdeklődéssel és örömmel figyeljük fejlődését, éreztetjük vele, hogy ő fontos a számunkra. Ettől alakul ki biztonságérzete, és ettől fogja otthon érezni magát a világban.” /Ruth Newton/

 

Ezzel befejeztük Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyvet. A következőkben Andrew Fuller: Nehezen kezelhető gyerekek című könyvvel foglalkozunk.

A hozzászólásokban szívesen fogadom a véleményedet a fent leírtakkal kapcsolatosan!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása című könyv Harmadik, Negyedik, Ötödik, Hatodik, Hetedik, Nyolcadik, Kilencedik, Tizedik, Tizenegyedik, Tizenkettedik és Tizenharmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?