A képernyő rabjai

Mi a baj a technikával? Ezzel a fontos kérdéssel kezdi Nicholas Kardaras A képernyő rabjai című könyvét. Azt gondolom, hogy ez egy valóban izgalmas kérdés, hiszen mindannyian nap, mint nap tapasztaljuk a technikai fejlődés okozta pozitívumokat. Akkor mégis mi lehet a gond?

„Sok és egyre több bizonyíték gyűlik, amely azt támasztja alá, hogy a képernyőkór fiatal áldozataim negatív klinikai és idegrendszeri elváltozások figyelhetőek meg.” /Nicholas Kardaras/

Nicholas Kardaras önmaga is bevallja a bevezetőben, hogy ő is élvezi a technikai örömet. Pontosan tudja, hogy miért olyan vonzó. Hiszen állítása szerint önmaga is kigyógyulóban lévő függő. Könyvében a tőle telhető legtöbb tudást szeretné megosztani velünk a témában. Összegyűjtött rengeteg releváns kutatást és eredményeiket. Minden fejezetben igyekszik meggyőzni minket arról, hogy ne dugjuk homoba a fejünket és szülőként hozzunk felelősségteljes döntéseket.

Szülőként a gyermekeink képernyő használata egy igen megosztó téma. Mondhatnánk úgy is amennyi család annyi szokás. A képernyő rabjai című könyv sem ad nekünk egyetlen üdvözítő megoldást. A szerző arra törekszik, hogy az általa adott információk birtokában felhívja a figyelmet a problémára és gondolkodásra ösztönözzön.

„A Mátrixban harcoló Neóhoz hasonlóan, nem csak a függővé vált gyerekeket kell felébreszteni. Nekünk felnőtteknek is ki kell nyitnunk a szemünket: nem várhatunk tovább! Nagyon fontos lenne a hétköznapok és a tömegmédia szintjén is mindenkinek eljuttatni a képernyőkór veszélyeivel kapcsolatos tudnivalókat. Az egyre több kért okozó digitális járvány azért terjed, mert az emberek és a média sem tud róla igazán.” /Nicholas Kardaras/