Jól szeretni – Művészettel nevelni

Vekerdy Tamás: Jól szeretni című könyve a sorozat második része. Az Érzelmi biztonság című könyv 2011-es megjelenésű, a Jól szeretni 2013-ban adták ki és a Belső szabadság című könyv pedig 2017-es. A köztes időszakokban Vekerdy Tamás által tartott előadások válogatását olvashatjuk az egyes részeikben. A könyvek felépítése hasonló. Hogyan lehet elérni, hogy a gyerekben kialakuljon az egészséges önbizalom? Erről a korábbi írásomban olvashattok. A könyv most következő részében a művészet fontosságáról van szó. 

Művészettel nevelni

 

A művészet fontossága

A Jól szeretni című könyvben különböző kultúrákról olvashatunk, ahol nagyon fontosnak tartották a művészeteket és a művészetek oktatását. Vekerdy Tamás szerint sajnos ez az érzelmi nevelés a mai iskolákból szinte teljesen hiányzik. Pedig jelentős szerepe van az életben való beválásban és az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

„Ők is ösztönösen tudják még, hogy a későbbi szociális beválásnak ez az alapja, mert a művészet az érzelmi nevelés formája az iskoláskorban. … Kodály azt mondta … Nem művészeket akarunk képezni, hanem művészetközelben akarjuk felnevelni a gyerekeket, mert akkor tudják minél teljesebben kibontani a személyiségüket. Azaz: nem művészeket nevelünk, hanem művészettel nevelünk.” /Vekerdy Tamás/

A művészet és a művészeti alkotás egy rendkívül intim dolog. Hiszen magamból, a legbelsőbb érzelmeimből adok ki valamit, amikor elkészítem vagy előadom a művet. Freud szerint ilyenkor nem csak magamban oldom fel a feszültséget, hanem a társadalom számára hasznosan dolgozom fel.

„Anélkül, hogy „nem vinnénk a bőrünket a vásárra”, ne adnánk bepillantást a személyiségünk mélységeibe, nincs művészet. … Mert a jó mű „használja” a művészt, aki ki van szolgáltatva annak, ami létre akar jönni.” /Vekerdy Tamás /

kép: Pixabay

 

Az iskolai művészet oktatása

A zeneiskolák, a kötelező szolfézs és a rajz órákon oktatott művészettörténet nagyon messze áll attól, hogy művészettel neveljünk. Ezenkívül a tánc, a színjátszás, a szépirodalom és a versek fontosságáról még nem is beszéltünk. Tisztelet a kivételeknek, akik a művészet örömére tanítják a gyermekeket, nem pedig vizsgákkal és kötelező fellépésekkel torzítják ezt az eredetileg rendkívül fontos nevelési eszközt.

Vekerdy Tamás szerint fontos lenne, ha a gyerekek egyszerre ismerkednének a művészet összes ágával és így később majd eldönthetik, hogy melyik irányba szeretnék fejlődni tovább. Nem pedig úgy, hogy hatévesen választanak egy hangszer és akkor ők trombitások, zongoristák vagy dobosok lesznek. Pont a lényeg veszik el így.

A Jól szeretni című könyvből megtudhatjuk, hogy Arany János negatívan sóhajtott fel, amikor megtudta, hogy a Toldi kötelező olvasmány lesz, mert tudta, hogy ekkor már nem fogják élvezettel olvasni az emberek.

Tehát a lényeges kérdés, az, hogy hogyan közelítjük a művészetet a gyerekhez. Sajnos a mai magyar tankönyvek a festmények, a zenék, a regények és a versek meghatározását tartalmazzák. Holott ez teljesen értelmetlen Vekerdy Tamás szerint. Mindenkit más érint meg, más módon értelmezi az adott műalkotást, és valószínűleg az alkotó vagy szerző sem mindig úgy gondolta, ahogy a tankönyvben le van írva.

„Ezek konkrét tapasztalatok és élmények helyett fogalmak, és ebben az életkorban még szükségszerűen üres fogalmak. Felejtésre ítélt szavak. Nem visznek közel a jelenséghez, hanem eltávolítanak, elidegenítenek tőle.” /Vekerdy Tamás/

Művészettel nevelni

A szerző szerint a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve a természet és a művészet akkor éri el a kívánt hatást és az érzelmi nevelést, ha valóságban átélhető és megtapasztalható élményekkel társul. Ezzel pozitívan befolyásolhatjuk, hogy kialakuljon az érdeklődés és a fantázia fejlődjön. Rá kell ébreszteni az ifjúságot a világ szépségeire. De nem úgy, hogy mások fogalmi meghatározásai alapján értékeljenek egy műalkotást.

A Jól szeretni című könyvben olvashatjuk, hogy ennek számtalan eszköze van. Például a mesélés, az öröm zenélés, a színház látogatás, a zene hallgatás és a közös filmnézés.

„Nagyszerű, ha a családnak van a művészetekben is gyökerező közös élményvilága, és ha úgy tetszik, etikai rendje.” /Vekerdy Tamás/

kép: Pixabay

 

Nem az a fontos, hogy a gyermek megfejtse a művet, amit olvas, hall vagy lát. Hanem, hogy átélje azt a hatást, amit kivált belőle. Hagyni kell, hogy eljusson oda, ahol már a tudatosság és az értelmezés nem ér el. Így lehet csak művészettel nevelni.

„A művészet a szabadság és a szeretet felé vezet. Mondhatnám azt is: jobbá tesz. Teljesebbé. Igazabbá. Teljesebb önmagammá – miközben a világ felé tágítja énem határait.” /Vekerdy Tamás/

Vagyis lehetőséget kellene rá teremteni, hogy a gyermekünk találkozhasson azzal, ami igazán megérinti őt, amiben igazán tehetséges. Ezután pedig hagyni, hogy a művészet használja őt. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek profi művésznek kell lenni, ahogyan Kodály is mondtam, hanem hogy kihasználjuk az érzelmi nevelés egyik fontos eszközét.

Vekerdy Tamás további gondolatait a művészet fontosságáról elolvashatjátok a könyvben.

 

A következő részben az elkényeztetésről, az irigységről és a verésről írok majd Nektek! Tarts velem, hogy Vekerdy Tamás gondolatait megoszthassam Veled!

Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy milyen gondolataid vannak a fenti témákkal kapcsolatosan!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Vekerdy Tamás: Jól szeretni című könyv Harmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük