Anyapszichológia – Anyai érzelmek

Haladunk tovább Vida Ágnes: Anyapszichológia című könyvével. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A következőkben az anyai érzelmek szerteágazó világáról olvashattok. Ez a fejezet a leghosszabb a könyvben. Ági őszintén ír az anyai lélek dolgairól. 

Anyai érzelmek

 

Anyai lelkiállapot

Kutatások alapján tudjuk, hogy a nők érzelmeit nagyban befolyásolja az, hogy éppen a ciklus melyik hetében tartanak. A várandósság alatti és a szülést követő időszak különlegesnek mondható hormonális szempontból, hiszen rengeteg különböző hormon termelődik ekkor, ami segíti a kötődést, a szülős folyamatát és a gondozást. Ezek a hormonális változások különböző érzelmi állapotokat és reakciókat tudnak generálni. Az anyák lelkivilága tehát igencsak hullámzó tud lenni. Nem is gondoljuk, de egy édesanyában olyan ősi ösztönök működnek, amik képesek felülírni korábban evidensnek hitt dolgokat, emeli ki Ági.

A szakértők már azt is bizonyították, hogy az anya érzelmei hatással vannak a kisbabájára. Ez nem csak addig igaz, amíg a pocakban van a gyerkőc, hanem akkor is, amikor már kézben tartjuk őt.

kép: Pixabay

 

Az Anyapszichológia című könyvben arról olvashatunk, hogy sok csecsemőgondozással és gyerekneveléssel kapcsolatos problémák ott kezdődnek, hogy az anyukák mit gondolnak az adott helyzetről. Illetve, hogy milyen érzelmeket váltanak ki belőle.

A szerző munkája során rendszeresen tapasztalja, hogy „a háttérben önbizalomhiányt, bizonytalanságot, megfelelési kényszert találunk.” /Vida Ágnes/. Ezért Ági szeretne segítni az édesanyáknak, hogy megértsék a bennük zajló folyamatokat és így felszabadultabbak lehessenek. Könyvében a következő érzelmekről ír Nekünk:

        • Aggodalom
        • Bűntudat
        • Válaszkészség
        • Önzőség
        • Szülésélménnyel kapcsolatos érzelmek

Most csak röviden megyünk végig rajtuk. Részletesebben a könyv Negyedik fejeztében olvashattok róluk.

Aggodalom

„Mióta világ a világ az anyák aggódnak csemetéik miatt.” /Vida Ágnes/

Úgy tűnik az anyai lét velejárója az aggódás kb minden miatt. Természetesen van ennek normális mértéke, de előfordulhat túlféltés is.

Vida Ágnes szerint az aggódás fokát az határozza meg, hogy mennyire szeretnénk megfelelni mások elvárásainak. Arra hív Bennünket, hogy gondoljuk át, hogy kinek szeretnénk megfelelni:

        • A szüleinknek
        • Magunknak
        • A párunknak
        • Azoknak, akiket magunk „felett” érzünk

Sajnos ezek az elvárásokat súlyos teherként cipeljük magunkkal és nem segítenek abban, hogy ösztönből reagáljunk egy-egy szituációra. A szerző szerint ezek az elvárások azt az üzenetet sugallják felénk, hogy mindig a legjobbnak kell lennünk, hogy legyünk tökéletes anyák. Pedig ez nem reális cél.

„A gyereknevelésben azonban nem a tökéletesek kapják a kitűnő osztályzatot. Sőt: minden gyermek másként osztályoz. Akkor lesznek boldogok, kiegyensúlyozottak a gyermekeink, ha odafigyelünk rájuk, empatikusak vagyunk, megértjük az igényeiket, és rugalmasan tudunk alkalmazkodni hozzájuk. Nem maximumot kell elvárnunk magunktól, hanem a szükséges optimumot.” /Vida Ágnes/

Az Anyapszichológia című könyvben olyan tanácsokkal és önismereti kérdésekkel találkozhatunk, amik segíthetnek Nekünk változtatni.

kép: Pixabay

Bűntudat

„Minden anya érez bűntudatot néha. Ami mardos. Éget. Vagy csak tompán nyom. De ott van. Bűntudat amiatt, amit tettünk. Bűntudat amiatt, amit nem tettünk. Bűntudat olyan külső körülmények miatt, amikre nincs hatásunk, de mégis saját hibának érezzük, mert mi hoztuk a gyermekünket erre a világra.” /Vida Ágnes/

Vida Ágnes szerint minden kismama gondolkodik azon, hogy milyen lesz az ő gyermeke, milyen lesz az anya-gyerek kapcsolatuk, hogy milyen lesz ő anyaként. Aztán, amikor megszületik a csecsemő és kiderül, hogy a tervek nem mindig sikerülnek, hogy a gyermekünk váratlan helyzetekbe hoz bennünket, és, hogy a valóság sokkal fárasztóbb, mint ahogy gondoltuk. Ekkor sokszor bekapcsol a szégyenérzet. Szégyenérzet azért, mert nem felelünk meg a bennünk élő ideális anyaképnek, vagy azért mert mások megjegyzéseket tesznek ránk és gyermekünkre. Szégyenérzet azért, mert nem vagyunk elég türelmesek gyermekünkkel, vagy azért, mert felemeljük a hangunkat, vagy mert ráütünk a kezére stb.

Az Anyapszichológia című könyvben Ági röviden ír ezekről a benyomásokról, hatásaikról és megoldásokat javasol.

Válaszkészség

„Válaszkészség alatt azt értjük, hogy amikor a gyermekem jelez, a babám sír, a kisgyerekem hív, akkor odafigyelek rá, odamegyek hozzá. „Válaszkész” vagyok, tehát kész arra, hogy válaszoljak gyermekem hívására. A válaszkészség olyan képesség, amely révén a szülő képes reagálni a gyermeke jelzéseire. Olyan velünk született, ösztönös tudás ez, ami gyakorolható, erősíthető, fejleszthető, és a gyermek korával együtt változik.” /Vida Ágnes/

Ebben a fejezetben hosszabban olvashatunk a baba sírni hagyásáról, arról, amikor megpróbáljuk kikapcsolni a válaszkészség ősi ösztönét. Nagyon őszintén, nyíltan és tanulságosan fejti ki véleményét a témáról a szerző.

Vida Ágnes szerint nagyon fontos az odafordulás és a segítő szándék. Viszont ne aggódjunk akkor, ha nem mindig sikerül azonnal reagálnunk, vagy ha a gyerkőcnek egy kicsit várnia kell. Ezután pedig arról is kifejti a véleményét az író, hogy a válaszkészséget sem szabad csúcsértéknek tartani, és fontos, hogy az anyuka saját magára is odafigyeljen. Szánjon időt arra, hogy magával is foglalkozzon, hogy újult erővel tudjon reagálni gyermeke kéréseire.

Önzőség

A válaszkészség fogalma tehát átvezet az önzőség kérdéséhez. Mikortól vagyok önző? Lehetek-e önző? Önző vagyok-e, ha….? Azt gondolom, hogy ez is egy kényes téma. Sajnos sokszor az anyukák egymás között is ítélkeznek. Vida Ágnes szerint az önzőség relatív és szerinte vannak dolgok, amik igenis járnak az anyukáknak. Érdemes elolvasni és elgondolkodni a véleményén, hogy mennyire tudunk egyetérteni vele.

Szülésélménnyel kapcsolatos érzelmek

A szülés mindenképpen egy katartikus élmény az anyák számára. Minden szülés más, minden vajúdás egy külön történet. Az Anyapszichológia című könyv egyik leghasznosabb részének tartom, hogy az ezzel kapcsolatos érzelmekről ennyire nyíltan és tabuk nélkül ír nekünk Ági. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy sokaknak nem sikerül feldolgozni a szülésélményt, ez pedig komoly lelki kérdés lehet. A szerző arra biztat Bennünket, hogy érdemes segítséget kérnünk, ha úgy érezzük, hogy felörülnek bennünket ezek a gondolatok.

kép: Pixabay

 

„Ez egy nagyon erőteljes élmény, egy hatalmas változás, emiatt természetes igényünk, hogy megosszuk másokkal. Fontos, hogy megtaláljuk azt az embert, azt a közeget, akivel/amivel megoszthatjuk.” /Vida Ágnes/

Nekem is van egy olyan szülésélményem, ami komoly trauma volt számomra. Mai napig szégyellem magam, haragszom és sírhatnékom van, ha rágondolok. Sok idő eltelt már, sőt azóta szültem még két gyermeket, és igyen a következő szülésekre is hatással voltak a korábbi fel nem dolgozott érzelmek. Tényleg nem gondolná az ember, hogy a kiszolgáltatottság mekkora sebeket tud okozni. Azt gondolom, hogy sokaknak tud segíteni Vida Ági írása abban, hogy merjen elindulni a gyógyulás útján.

 

Az anya-gyermek kapcsolatról lesz szó legközelebb! Tarts velem, és bemutatom Neked Vida Ágnes gondolatait!

Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy a felsoroltak közül benned melyik anyai érzelem a legaggasztóbb számodra! Szerinted miért?

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Vida Ágnes: Anyapszichológia című könyv Negyedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?