Susan Kaiser Greenland: Játékok a tudatos jelenlétért

Kulcslyuk Kiadó, 2018

182 oldal

A kiadó honlapján lehet a könyvről még több infót megtudni.

Nyitott Akadémia – Játékok a tudatos jelenlétért

A könyv a kiadó honlapján, illetve a nagykönyvesboltok kínálatában is megtalálható. Ezenkívül használtan, antikváriumban vagy a könyvtárban biztosan beszerezhető, ha valakinek felkeltette az érdeklődését.

A borítón szereplő címkiegészítés:

Gyerekeknek, kamaszoknak és családoknak

Fülszöveg

A tudatos jelenlét az elmúlt évek során szerte a világon, így hazánkban is óriási népszerűségre tett szert, hiszen amellett, hogy a pillanat mélyebb, jelentéstelibb, bölcsebb, elfogadóbb megélését teszi lehetővé, jelentősen javíthatja általános közérzetünket és egészségi állapotunkat.

Bár a gyerekek életkori sajátosságaiknál fogva még sokkal inkább benne élnek az „itt és most”-ban, mint a felnőttek, a megnövekedett szorongás, agresszió és figyelemzavar korában a tudatos jelenlét egyszerű technikáinak gyakorlása számukra is rendkívül hasznos lehet. Olyan eszközt kaphatnak a kezükbe, amely segíti félelmeik, agresszív indulataik kontrollálását, figyelmük irányítását, és türelmesebb, együtt érzőbb cselekvést tesz lehetővé.

Ráadásul, ha a tudatos jelenlétet megcélzó játékokat szülőként, nagyszülőként vagy pedagógusként együtt játsszuk a gyerekekkel, az ránk is pozitív hatást gyakorol majd. Sok felnőtt számol be arról, hogy ezek, az elsősorban gyerekek és kamaszok számára kifejlesztett gyakorlatok a közös játék öröme mellett őket magukat is olyan tapasztalatokhoz segítették, amilyenekhez korábban sohasem jutottak.

Fontos tudnunk: ha szülőként gyakoroljuk a tudatos jelenlétet, azzal önmagában is sokat teszünk gyerekeinkért, akik pontosan érzékelik, amikor nyugodtak, összeszedettek, stabilak vagyunk, a saját példánknál pedig semmi sem lehet hitelesebb és nagyobb erejű.

Érdemes tehát a lényegre törően bemutatott elméleti háttér megismerése után kedvünkre válogatni a 60 játékötlet közül, melyek mindegyikénél feltüntettük, hogy milyen korú gyerekeknek ajánlott, és milyen életkészségek fejlesztésére fókuszál.

Örömteli és hasznos közös játékot kívánunk!

Értékelés és személyes tapasztalat a könyvvel kapcsolatban

Mindfulness – tudatos jelenlét keresztény szemmel

„A mindfulness angol szót magyarra általában tudatos jelenlétként vagy éber figyelemként szoktuk fordítani, eredetileg azonban mindössze annyit jelent: ‘tudatosság’, ‘figyelem’. Alapvetően arra a folyamatra utal, amikor figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.” /MMKE honlapjáról/

Mielőtt belevágtam volna a Játékok a tudatos jelenlétért című könyvnek az olvasásába több helyen is utána olvastam, hogy ez a témakör mennyire egyeztethető össze a keresztény gondolkodással. Ugyanis hamar kiderült számomra, hogy a mindfulness-nek buddhista gyökerei vannak. Keresztény hívő emberként foglalkoztatott a dolog, hogy mégis hol helyezzem el a tudatos jelenlét gyakorlatát az Isten kapcsolatomban.

Az első érzésem az volt, hogy valószínűleg ez összeférhetetlen és egy olyan könyvet tartok a kezembe, ami talán messzebbre visz Istentől. Végül kiderült, hogy túl elhamarkodottan ítéltem. Igyekeztem hiteles forrásokból tudakozódni és nagyon felvilágosult gondolatokkal találkoztam, amik az összefüggéseket és nem a különbségeket hangsúlyozták ki.

Több helyen találkoztam a keresztény gyakorlatban szereplő Szent Ignác-i szemlélődő imaforma és a mindfulness összehasonlításával. Jó magam is rész vettem már Szent Ignác-i csendes, szemlélődő lelkigyakorlaton, ami nagy élmény volt számomra és sokat erősödött általa az Isten kapcsolatom. A Jezsuita Kiadó honlapján szereplő cikk bölcs meglátásaival tudtam azonosulni:

„A mindfulness megáll a belső történések észlelésénél, „megengedésénél”, míg a keresztény szemlélődés kapcsolati alapú. Jézus elé viszi e belső tapasztalásokat, megengedi, hogy ő érintse, gyógyítsa ezeket. … Ha leegyszerűsítve nézzük, a mindfulness széles körű népszerűségének és hatásának kulcsa talán az, hogy teret nyit a stresszt okozó, megbetegítő feszültségek, érzelmek felfakadásának. Eddig eljut a keresztény módon szemlélődő ember is, de nem áll meg: hiszen a bűnbánattal, a kiengesztelődés szentségével a változás felé is utat nyit. A keresztény meditáció nem elégszik meg a valóság elfogadásával, továbbvisz, van perspektívája a transzformációnak is: van egy Isten, aki ezt a valóságot át tudja alakítani, hiszen a valóságot nemcsak elfogadni lehet, hanem szeretni is. … A folyamatban nemcsak a meditáló ember vesz részt, hanem Isten is. A keresztény meditáció nem egy problémaközpontú technika, hanem ima. A végső figyelem nem önmagunkon, hanem Istenen van.” /Tornya Erika RSCJ – Jezsuita Kiadó/

A cikk végén Tornya Erika arra jut, hogy a mindfulness nem rossz dolog, hanem egy jó kiindulási alap lehet. Én hiszem, hogy ha jól használjuk a tudatos jelenlét eszközeit, akkor ez közelebb vihet Istenhez és nem messzebb. Vannak olyan írások, amik azt emelik ki, hogy vannak veszélyei a mindfulness-nek keresztény szempontból, mert összezavarhatják az embert. Egyetértek azzal, hogy ezeket mindenképpen hangsúlyozni kell és fel kell hívni rájuk a figyelmet.

„Az ilyen típusú meditációknak nem az Istennel való kapcsolat a célja.” /Susan Brinkmann – 777 Blog/

Keresztényként fontos tehát, hogy ne feledjük el, hogy a cél az Istennel való kapcsolat. Ezért keresztény meditációs gyakorlatokat nevezhetjük inkább úgy, hogy Isten jelenlétének gyakorlatai.

Találtam még egy igazán érdekes cikket a témában. Megtudtam, hogy 2017. márciusában a magyarországi jezsuiták lelkiségi és kulturális központjában tartottak egy konferenciát Azzá válni, aki vagyok címmel, ahol „bepillantást nyerhettünk a kereszténység, az iszlám és a buddhizmus szemlélődő, azaz meditációs hagyományába, a mai pszichológia meditációs technikáiba, valamint abba, hogy mindennek mi a jelentőségébe”.

A konferenciáról ezen a linken olvashattok bővebben. Igazán szimpatikus számomra, hogy a kereszténység, az iszlám és a buddhista vallás jelentős alakjai beszélgettek egymással és megosztották egymással meglátásaikat a meditációs gyakorlataikkal kapcsolatosan. Mindeközben pedig nyitottak voltak a hozzájuk képest új korinak tekinthető tudatos jelenlét alapú kognitív pszichoterápia tanaira is. Azt gondolom, hogy ez a fajta közös gondolkodás értékes és sokat épülhetünk általa. A konklúzió pedig, amit sikerült a konferencia végén levonni, felvilágosult és biztató:

„Mind az évezredes vallási gyakorlatot, mind pedig a néhány évtizedes pszichoterápiai gyakorlatot alátámasztják az agykutatás egzakt vizsgálatai. … Meditáció hatására az agyban történnek morfológiai változások, melynek hatására a rendszeres gyakorlók könnyebben elfogadják fájdalmas élményeiket; új idegpályák alakulnak ki, aminek a hatására a múlt megváltoztathatatlan tényeivel szemben az ember viszonyulása képes megváltozni. Ez pedig fontos az Isten felé vezető úton való tovább haladáshoz, az istenképiségünk minél teljesebb kibontakoztatásához.” /www.ffja.hu/

Ezek tudatában már könnyebb szívvel fogtam bele a Játékok a tudatos jelenlétért című könyvbe. Igyekeztem nyitott szívvel olvasni és összeegyeztetni a keresztény vallásommal.

Amennyiben úgy érzed, hogy a buddhista gyökerekre épülő tudatos jelenlét távol áll Tőled és lelki akadályait látod ennek a dolognak, azt is megértem. Ennek értelmében fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a könyv nem Neked szól.

A szerzőről

Susan Kaiser Greenland egy amerikai írónő, aki azért különleges, mert komoly munkát fektetett abba, hogy a tudatos jelenlét gyakorlatait fiatalok számára is adaptálják. Arról olvastam, hogy az általa kidolgozott módszereket alkalmazzák számos amerikai iskolában, hogy csökkentsék a gyerekek stresszszintjét.

„Egyre növekvő mennyiségű tudományos szakirodalom támasztja alá azt, amit a szemlélődés gyakorlói évszázadok óta jól tudnak: a jelentudatosság és a meditáció olyan készségeket fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek, kamaszok és felnőttek több együttérzéssel és bölcsességgel fogadják mindazt, ami velük és körülöttük történik.” /Susan Kaiser Greenland/

Azt gondolom, hogy a mai kor gyermekeire sokkal nagyobb nyomás helyeződik, mint amikor mi voltunk fiatalok. Ennek értelmében nem tartom rossz dolognak, ha vannak a kezünkben eszközök, amikkel segíthetünk gyermekeinknek kezelni az érzelmeiket és az elvárások okozta stresszt.

Ajánlás

Minden érdeklődő szülőnek ajánlom a Játékok a tudatos jelenlétért című könyvet. A benne szereplő 60 játékötlet egy jó bázis lehet számunkra, amik közül kedvünkre „mazsolázgathatunk”.

„Annak reményében írtam meg ezt a könyvet, hogy ha sikerül a témát kellően egyszerű és lényegi módon megragadnom, akkor talán a hozzám hasonló, a meditációt és a tudatos jelenlét iránt érdeklődő szülők könnyebben tudják majd befogadni ezeket a fogalmakat, mint én annak idején, és szívesen megosztják őket gyerekeikkel is.” /Susan Kaiser Greenland/

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Játékok a tudatos jelenlétért című könyv nemcsak olyan szülők számára hasznos és érthető, akik képben vannak a tudatos jelenlét gyakorlatában. A szerzőnő jól építette fel a könyvet ahhoz, hogy a „kezdők” is meglássák benne a lehetőséget.

Sőt Susan Kaiser Greenland külön kiemeli számunkra a közös tanulás örömét és jelentőségét:

„Amit … a legjobban szeretek a tudatos jelenlét gyakorlását célzó játékokban, hogy lehetővé teszik: szülők és gyerekek közösen tanuljanak és egymást tanítsák. Nem meglepő módon sok szülő számol be arról, hogy a gyerekek számára kifejlesztett gyakorlatok őket magukat is olyan tapasztalatokhoz segítették, amilyenekhez korábban sohasem jutottak.” /Susan Kaiser Greenland/

Hat készség

A Játékok a tudatos jelenlétért című könyv hat készség megtanítására törekszik. Az írónő ezekhez a készségekhez dolgozott ki 60 különböző játékötletet.

• • • • fókuszálás
      • elcsendesedés
      • látás
      • átkeretezés
      • gondoskodás
      • kapcsolódás

„A hat életkészség összességében úgy épül egymásra, hogy a figyelem átalakítása (elcsendesedés és fókuszálás) teszi lehetővé az érzések átalakítását (látás és átkeretezés), ami pedig a szavak, cselekedetek és kapcsolatok átalakításához vezet (gondolkodás és kapcsolódás). Ez a sorrend a klasszikus meditációs tréningeken alapul.” /Susan Kaiser Greenland/

A szerző arról ír nekünk, hogy ha sikerül ezeket a készségeket elsajátítani, akkor a gyermekünk kevésbé fog első érzelemből reagálni, képes lesz tudatosítani belső folyamatait és ahelyett, hogy mindig az eredményre koncentrálnak, előtérbe kerül az együttérzés.

Azt gondolom, hogy ezek mind olyan készségek, amikre nagy szükség van az életben való boldoguláshoz.

„Az elcsendesedést, fókuszálást, átkeretezést, látást, gondoskodást és kapcsolódást fejlesztő gyakorlatokban a gyerekeknek alkalmuk nyílik észrevenni, amikor önmagukm körül forognak, és megpróbálhatnak perspektívát váltani. A látószögük kitágítása egyúttal azt is segít nekik megérteni, hogy mindannyian kölcsönösen függünk egymástól, és mindig minden változik.” /Susan Kaiser Greenland/

Személyes vélemény

Ahogy korábban már leírtam, voltak fenntartásaim a tudatos jelenlét gyakorlatával kapcsolatosan. Ezek a fenntartások nem múltak el. Inkább átalakultak. Igyekeztem nyitottan és intelligensen hozzáállni.

Szülőként tudom, hogy minta vagyok a gyerekeim számára és minden kis receptorukkal érzik a körülöttük lévő felnőttek érzelmi állapotát anélkül, hogy a problémák szavakkal ki lennének mondva. Ezenkívül a gyermekeink saját életében is megvannak azok a stresszforrások, amiket kezelniük kell.

Miután elolvastam a Játékok a tudatos jelenlétért című könyvet, arra jutottam, hogy van benne több olyan technika, amit érdemes lehet kipróbálni és már egészen kis kortól alkalmazni, hátha ezzel meg lehet könnyíteni a gyermekeink későbbi életét. Hiszek abban, hogy ha sikerül elsajátítani egy számukra jól működő technikát, amihez a stresszes helyzetekben fordulhatnak, akkor ez segíthetnek nekik könnyebben visszatalálni az egyensúlyi állapotba.

Vallásos emberként az elsődleges technika, amit a gyermekeimnek szeretnék megtanítani az az Istennel való kapcsolat és az ima ereje. Számomra nem zárja ki egymást, hogy egyéb módszereket is kipróbáljunk a rázós helyzetekre. Hiszen a keresztény imaformák többfélék lehetnek és mindenkinek meg kell találnia azt a formát, ami közelebb viszi Istenhez. A cél az Istennel való kapcsolat.

Plusz meggyőző érv volt számomra, hogy a Játékok a tudatos jelenlétért című könyvben több olyan gondolatot olvastam, amik a Bibliában is benne van (Máté 7,12):

„A legáltalánosabb érvényű talán az az aranyszabály, hogy „ne tégy olyat másokkal, amit nem szeretnéd, ha mások tennének veled.”” /Susan Kaiser Greenland/

A kedvenc idézetem a könyvből:

„Az együttérzés jobban szereti az igéket, mint a főneveket, hiszen elsősorban tettekben nyilvánul meg. … Az együttérzés nem magányos, hanem mindig dinamikus és társas tevékenység, amely olykor áldozatokat kíván, de érzelmileg mindig nagyon sokat ad annak, aki gyakorolja. … Az együttérzés igazi próbája, amikor nem éreznek együtt, mégis együtt érzőn cselekszenek.” /Susan Kaiser Greenland/

Az elcsendesedés készségéről írok Nektek legközelebb. Tartsatok velem!

Ha gondolod, írd meg hozzászólásban, hogy ha van valamilyen tapasztalatod a könyvvel kapcsolatban!

Susan Kaiser Greenland: Játékok a tudatos jelenlétért című könyvről írt bejegyzések