Ebben a sorozatban szeretném Nektek bemutatni Dr. Kádár Annamária és Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. Kezdjük a legelején.
Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása
Történetmesélés
A Mesepszichológia a gyakorlatban című könyv első fejezetében arról írnak nekünk a szerzők, hogy az emberek legősibb szokása a történetmesélés. Ezek a történetek sokszor túlélik a szereplőket.
„A történetmesélés egyik legalapvetőbb oka, hogy értelmet találjunk mindabban, amin az életünk során keresztülmegyünk.” /Dr. Kádár Annamária/
A szerzők kiemelik, hogy a történetek elmesélésekor a múlt és a jelen összekötődik, hiszen a mesélő nem csak elmeséli az eseményeket, hanem közben a saját viszonyrendszerében értékeli azt. Vagyis, amikor elmesélünk egy sztorit, akkor nem feltétlenül az igazságot mondjuk el, hanem azt, ahogyan azt mi láttuk, mi érzékeltük. Beleszőjük azt, ami számunkra fontos volt, ami minket megérintett, megfogott. Így válik a múlt jelenné.
„Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.” /Gabriel Garcia Marquez/
Családi történetek és az önbecsülés
A családunk életének fonala történetekből áll össze. Azzal, hogy emlékezünk ezekre a történetekre, folyamatosan újratapasztaljuk a múlt eseményeit a jelen gondolatainkkal, érzelmeinkkel. Ezért nagyon fontos, hogy milyen történeteket osztunk meg gyermekeinkkel, emeli ki Kádár Annamária.
Érdemes tehát végiggondolni, hogy milyen üzenetet képviselnek az események:
„A világ jó hely, ahová érdemes volt megszületni? … Érdemes-e elindulni, felfedezni, megküzdeni a nehézségekkel, segítséget kérni és elfogadni? Vagy a világ veszélyekkel teli, szörnyű hely, ahol felesleges is bármibe belefogni, mert úgy is elbukunk?” /Dr. Kádár Annamária/
A Mesepszichológia a gyakorlatban című könyvben olvasható, hogy a családi történetek segítségével megalapozzuk gyermekünk önbecsülését, küzdőképességét. Hiszen a gyerekek számos következtetést vonnak le a világról ezekből a cselekményekből. Sokszor egészen mélyen, tudatalatt is képeseket befolyásolni ezek az üzenetek a gyerek viselkedését, viszonyát a világhoz és a többi emberhez, olvashatjuk a könyvben. De nem ez az egyetlen érdeme a családi anekdotáknak.
„A családi mitológia a család önmagáról kialakított közös képzeteiből áll, és azokból a legendákból, amelyek ezeket a képzeteke megjelenítik. Ezek segítik megadni a családi identitás érzését. … A családtörténet egy védőháló, amely nehézségek esetében megtart és felemel.” /Dr. Kádár Annamária/
Ezek a történetek tehát a valahová tartozás érzését adják a gyereknek, aki így biztonságban érzi magát és nagyobb az önbizalma, emelik ki a szerzők. Nem minden történet pozitív, nem minden történet végződik jól, viszont a gyermek ezekből is sokat tanulhat, megértheti, hogy vannak korlátok.
Kádár Annamária és Kerekes Valéria a könyvben többféle tanácsot adnak az olvasóknak, hogy hogyan valósítsák meg gyermekükkel a közös emlékezést, illetve, hogyan osszák meg velük a saját élettörténetüket. Szülőknek 22, pedagógusoknak 18 pontban összeírt tanáccsal találkozhatunk az Első fejezet végén.
A családi szokások és szertartások
A Mesepszichológia a gyakorlatban című könyv Második fejezetében a családi szokások és szertartások szerepéről és fontosságáról van szó.
„A családi szokások, rituálék összekovácsolnak, biztonságot adnak, reménységet ébresztenek, az állandóság érzését keltik.” /Dr. Kádár Annamária/
Minden család a saját módján alakította ki különböző ünnepeket, jeles alkalmakat, vagy egyéb hagyományokat, például a Karácsonyt, a Húsvétot, a Mikulást, a születésnapokat, a névnapokat, az évfordulókat, a kisbaba születését, a temetéseket, de a közös étkezéseket, a nyaralásokat, az esti lefekvést is idesorolhatjuk.
Ezeket a rituálék, szokások nagyon különbözőek lehetnek, ami közös bennük, hogy fixpontok a gyerek életében és erős védőfaktorok lehetnek számára. A szerzők összefoglalják könyvükben, hogy ezek a mindennapi események hogyan járulnak hozzá az érzelmi egyensúly fenntartásához. A leírás végén pedig a szülőknek 13, pedagógusoknak 9 tanácsot olvashatunk, hogy hogyan mélyíthetjük el a családi szertartások, ünnepek során a szeretetkapcsolat.
Lefekvés és a meseolvasás
A fejezet végén az esti rituáléról és a meseolvasásról olvashatunk bővebben. A szerző szerint a meseolvasás egy olyan minőségi idő, amikor kapcsolódhatunk gyermekünkhöz, és lehetünk mi is újra egy kicsit gyerekek.
„A legfontosabbat önmagunkból adjuk: az osztatlan figyelmünket, a mesemondó hangunkat, az oldott nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni.” /Dr. Kádár Annamária/
A szerzőpáros tíz pontban írta össze a mesélés legfontosabb sarokköveit. Érdemes elolvasni és megfogadni őket.
A Mesét Másként módszerről a következő alakommal írok Neked! Tarts velem legközelebb is!
Ha megfogott téged ez a téma, kérlek írd le egy hozzászólásban, hogy mi a véleményed róla!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Dr. Kádár Annamária – Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban című könyv Első és Második fejezetében olvasható.