Születési sor(s)rend – Születési sorrend

Ebben a sorozatban szeretném Nektek bemutatni Kevin Leman: Születési sor(s)rend című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint. Az egyes kategóriákra jellemző tulajdonságokra szépen lassan fény derül. Kezdjük a legelején.

 

Születési sorrend elmélete

 

Miért fontos megérteni?

„A születési sorrend segítségével megértheti, milyen hatással van a személyiségére a családban elfoglalt helye. Elsőként született? Másodikként? Harmadikként? Vagy még később? Akárhová is érkezett a sorban, ez a pozíció számtalan módon rányomja a bélyegét az életére.” /Kevin Leman/

Kevin Leman szerint a születési sorrend elmélete működik, de természetesen vannak kivételek és egyedi esetek. Ahhoz, hogy tudjunk kezdeni valamit ezzel az információval, a szerző szerint meg kell értenünk, hogy hogyan működik a valóságban. Hiszen ez nem pusztán matematika. A sorszámneveket mindenki ismeri, de a születési sorrend ennél sokkal bonyolultabb rendszert alkothat. Kevin Leman több éves tapasztalata alapján összeállított elmélete igyekszik minél több tényezőt és variációt figyelembe venni.

kép: Pixabay

Leman klán

A Születési sor(s)rend című könyv legelején egy általános összegzést olvashatunk az elsőszülöttekről, egykékről, középsőkről és a legkisebbekről. Ezután pedig a Leman klán történetét ismerhetjük meg. Így megtudhatjuk, hogy Kevin Leman egy három gyerekes család legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Feleségével pedig öt gyermeket nevelnek Amerikában.

Mindkét családban megfigyelhetőek a születési sorrend hatásai. Pláne úgy, hogy Kevin Leman öt gyermeke közül az utolsó kettő nagyobb korkülönbség után született. Az egész bemutatást nagyon önkritikusra és szórakoztatóra sikerült. Olvasás közben az ember szinte beleéli magát a gyerekek helyzetébe és visszarepül a saját gyermekkorába.

A születési sorrend mintázatai

A Születési sor(s)rend első fejezeteiben megismerkedhetünk olyan mintázatokkal, amik nagy általánosságban minden családra igazak lehetnek. Ilyen például az, hogy a második gyerek általában pont az ellenkező irányt választja, mint az elsőszülött. Vagy hogy a legkisebb gyerek gyakran nem tud érvényesülni a nagyok mellett, ezért ő lesz a humorzsák a családban. Vagy azt, hogy ha két testvér születése között öt-hat év telik el, akkor azzal új kör indul. Hiszen a nagyobb öt év alatt már felszedte magára a legkisebbekre jellemző tulajdonságokat, vagyis a kistesó részben egyke vagy elsőszülött mintákat is magára vehet.

„A születési sorrendben betöltött hely – az alapvető személyiségjegyekkel együtt – nagyjából 5-6 éves korra rögzül. Más szóval, az elsőszülött elsőszülött marad, a középső középső és így tovább. Az új családi környezet nem rendezi át a születési sorban elfoglalt helyet. /Kevin Leman/

Kevin Leman szerint az ember személyiségét nagyban meghatározza a családfája. Könyvében a mintázatok mellett ezt az állítását is több oldalról megpróbálja bebizonyítani. Szerinte fontos, hogy megértsük, hogy a család és annak légköre mekkora hatással van ránk a később életünk során.

„Hol helyezkedik el az Ön ága a családfán? Minden egyes ág a maga egyedi irányába fejlődik, és mindannyian a magunk egyedi módján illeszkedünk a családi konstellációba.” /Kevin Leman/

kép: Pixabay

A kivételek erősítik a szabályt

A Születési sor(s)rend című könyvben két fejezeten keresztül olvashatunk arról, hogy vannak olyan tényezők, amik felrúghatják a születési sorrend elméletének alapmintázatait.

„Ismernünk kell a lehetséges változókat – azokat a sajátos körülményeket, amelyek a születési sorban betöltött helytől függetlenül hatnak az egyén életére.” /Kevin Leman/

A könyvből megtudhatjuk, hogy ezek a tényezők lehetnek például a korkülönbség, a gyerek neme, a fizikai, mentális és érzelmi különbségek, testvér esetleges halála, örökbefogadás vagy a mozaik családok esete. Ezeken kívül nem szabad megfeledkeznünk azokról a hatásokról sem, amiket a szülők személyisége okozhat, például a szülők helye a születési sorban, vagy a szülők közötti kapcsolat, vagy a szülők kritikus figyelme.

„A születési sorban minden pozíciónak megvannak a maga hajlamosító tényezői és általános jellemző, de a sorrend megértésének nyitja, hogy felismerjük és megértsük a családtagok közti dinamikus és képlékeny viszonyokat. Merthogy ez az a pont, ahol a változók módosíthatnak a sorszám szerinti sorrenden. … Ilyenkor fordul elő, hogy egy gyerek egy másik pozíciónak megfelelően kezd el „működni”, amint ahová született a sorban.” /Kevin Leman/

Kevin Leman könyvében mindegyik tényezőn egyesével végigmegy és igyekszik felhívni a figyelmet a születési sorrendet befolyásoló hatásokra. Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen nem lehet minden családfelállást modellezni.

Valószínűleg most azt gondolod, hogy innentől kezd el ez az egész elmélet homályos és nehezen bizonyítható lenni. De biztosíthatlak róla, hogy ahhoz képest, hogy mennyi befolyásoló tényező hatása érvényesülhet, a szerző könyvében nagyon logikusan és érthetően írja le nekünk az eseteket. Egyáltalán nem annyira bonyolult vagy zavaros, mint elsőnek tűnik.

 

A születési sorrendben betöltött helyekre jellemző tulajdonságokról a következő alakommal írok Neked! Tarts velem!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek írd le egy hozzászólásban, hogy te mennyire hiszel a születési sorrend elméletében!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Kevin Leman: Születési sor(s)rend című könyv Első, Második és Harmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük