A szülői jelenlét ereje – A szülői jelenlét

Ebben a sorozatban szeretném Nektek bemutatni Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje című könyvet. Folyamatosan haladunk majd előre a könyv felépítése szerint és sorban bemutatom Nektek a gondoskodás négy alapelemét. De előtte még tisztázzuk, hogy mit is jelent az, hogy legyünk jelen a gyerekeink életében. 

A szülői jelenlét

 

A jelenlét fogalma

„A legfontosabb üzenetünk a megnyugvás és a remény: fölösleges aggódni, ha nem vagyunk biztosak benne, hogyan érdemes reagálni egy helyzetben. Egy valamit mindig megtehetünk, ráadásul éppen ez mindennek az alfája és az ómegája: ahelyett, hogy aggódnánk vagy olyan tökéletességi szintet próbálnánk elérni, amely nem is létezik, egyszerűen csak legyünk jelen a gyerekek életében!” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

A szülői jelenlét ereje című könyvben arról olvashatunk, hogy a jelenlét azt jelenti, hogy ott vagyunk a gyermekünk számára fizikailag és lelkileg egyaránt. Fontos, hogy a teljes lényünket belevigyük a helyzetbe, emelik ki a szerzők. Arról írnak nekünk, hogy ha lecsupaszítjuk a gyereknevelés lényegét, akkor igazából a gyerekek számára való jelenlétről van szó: érzelmi és szellemi közelségről, szeretetről, szükséglet kielégítésről és az adott pillanat megéléséről.

kép: Pixabay

 

Négy alapelem

Ahogyan a könyvajánlóban már írtam róla, Daniel és Tina összeszedtek nekünk négy alapelemet, amik segíthetnek a gyermekünkkel való egészséges és erős kapcsolat kialakításában. Az írók négy S-nek nevezik, mert angolul négy S betűvel kezdődő szó alkotja a gondoskodás négy alapelemet:

        • Safe – biztonság
        • Seen – megértés
        • Soothed – megnyugtatás
        • Secure – érzelmi biztonság

„Amikor a gondoskodás négy alapeleme mentén mindig helyrehozzuk, ami időnként óhatatlanul elromlik a gyerekekkel való kapcsolatunkban, akkor segítünk nekik kialakítani azt, amit „biztonságos kötődésként” hívnak. Ez a kiegyensúlyozott, egészséges fejlődés legbiztosabb kulcsa. /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Az elmélet szerint fontos, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, tisztában legyen vele, hogy meghallgatjuk és odafigyelünk rá, meg tudjuk nyugtatni, amikor zaklatott és elősegítsük, hogy bízzon bennünk és tudja, hogy minden körülmények között fordulhat hozzánk.

Mindegyik alapelemről egy egész fejezet szól A szülői jelenlét ereje című könyvben. Ezeket egyesével, külön-külön fogom bemutatni Nektek a következő bejegyzésekben.

A végső cél: a biztonságos kötődés

„Szögezzük le azonban világosan, hogy nem a jelenlét a gyermeknevelés célja. Ez csak eszköz, amely hozzásegít a kívánt célhoz. A tényleges cél a biztonságos kötődés.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

A szerzőpáros szerint a jelenléttel tudjuk a biztonságos kötődést kialakítani. A szülői jelenlét ereje című könyvben arról olvashatunk, hogy ez a gondolat tudományosan bizonyított tény. Daniel és Tina arra hívnak minket, hogy legyünk a gyermekünk számára biztonságos kikötő és kiindulópont is egyben.

„A tudományos kutatások sokszor kimutatták, hogy azt, milyenné válik egy gyermek – szinte bármilyen aspektusból vizsgálva -, leginkább az jósolja meg, hogy legalább egy ember érzelmileg ráhangolódott-e és ott volt-e számára az életében.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Azt is leszögezik az írók, hogy a biztonságos kötődés nem védőpajzsként működik, vagyis nem garantálja, hogy nem fogja semmi rossz érni gyermekünket. Viszont segíthetünk neki abban, hogy ezeket a nehéz szituációkat rugalmasan tudja kezelni és helyt tudjon állni.

„A biztonságos kötődés tehát olyan, mint egy érzelmi védőfelszerelés – mint mondjuk egy sisak. A sisakviselése nem előzi meg a balesetet, de hatalmas különbség, hogy sisakban élünk át egy balesetet, vagy nélküle.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

A kötődéstudomány

A szülői jelenlét ereje című könyvben arra hívnak bennünket a szerzők, hogy gondoljuk át a saját gyermekkorunkat. Foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogy mi milyen szülői mintát „örököltünk”. Daniel és Tina szerint azért fontos ezt a munkát elvégeznünk, hogy jobban jelen tudjunk lenni gyermekünk életében.

„Ön mennyire gondolta át azt, hogy a saját gyermekkori élményei hogyan hatottak a fejlődésére, ezáltal hogyan alakították és befolyásolták azt, ahogyan a gyermekeivel bánik? Mit gondol arról, hogyan befolyásolta a kora gyermekkori családi élete azt, ahogyan az agya fejlődött ezeknek az élményeknek és tapasztalatoknak a hatására?” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Ehhez a feladathoz segítséget is kapunk a szerzőktől. Könyvükben bemutatják nekünk a világhírű idegen helyzet kísérletet, ami alapján négy kötődési mintát figyeltek meg a kutatók. Ez adja a kötődéstudomány alapját:

        • biztonságos kötődés
        • bizonytalan kötődés – elkerülés
        • bizonytalan kötődés – ambivalens
        • bizonytalan kötődés – dezorganizált

Daniel és Tina felhívják a figyelmünket, hogy ha már máshonnan tisztában vagyunk ezekkel a kötődési mintákkal, akkor ezt a fejezetet nyugodtan kihagyhatjuk. Ha pedig most találkozunk vele először, vagy ha érdekel bennünket részletesebben a téma, akkor részünkre összeszedtek minden olyan információt, ami segíthet nekünk abban, hogy jobban megértsük magunkat és kötődéseinket.

Az elmélet lényege az, hogy a korai kötődési mintáink befolyásolhatják azt, hogy milyen szülőkké válunk. Természetesen ezek nincsenek kőbe vésve, amennyiben nem vagyunk/voltunk megelégedve az örökölt mintával. Munkával lehet ezen változtatni és tudatos döntéssel tudunk másfajta mintát adni a saját gyermekeinknek, emelik ki a szerzők.

„Az élettörténetünk NEM a végzetünk. Aki értelmezi és megérti a saját élettörténetét, az olyan szülővé válhat, amilyenné válni szeretne – függetlenül attól, hogy a saját szülei milyenek voltak.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

A négy kötődésminta részletesen

A szülői jelenlét ereje című könyv Második fejezetében részletesen megismerkedhetünk a négy gyermeki kötődésmintával. Mindegyiknél külön kiemelik számunkra a szerzők a hatásokat, a gyermeknevelési tendenciákat, és a gyermek által megélt alapfeltételezéseket.

Tele van mély, talán sokszor fájó gondolattal, amikre rá eszmélhetünk és tanulhatunk belőlük. Önismereti szempontból pedig igazán értékes olvasmány.

A sok-sok információ, aggasztó megállapítás és következmény után pedig hosszú oldalakon keresztül újra és újra szeretnének nekünk reményt adni a szerzők. A bíztató üzenet az, hogy van olyan, hogy szerzett kötődési biztonság.

„Lehet, hogy nem tudott biztonságos kötődést kialakítani a szüleivel, de a saját gyerekei számára biztosítani tudja ezt. A biztonságos kötődés megszerezhető és megtanulható. … A múltat nem változtathatjuk meg, de azt igenis alakíthatjuk, hogyan nyer értelmet számunkra.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

„Ha … összeszedjük a bátorságunkat és megvizsgáljuk a múltunkat, kifejlesztjük magunkban azt a képességet, hogy elgondolkodjunk a saját történetünkön, és azt világos, összefüggő módon el tudjuk mesélni – vagyis ne szaladjunk el a múltunk elől, de az ne is árasszon el bennünket -, akkor begyógyulhatnak a régen szerzett sebeink. Amikor ezt tesszük tulajdonképpen újrahuzalozzuk az agyunkat, így nagyobb lehetőséget adunk a gyerekeinknek arra, hogy biztonságosan kötődjenek hozzánk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

„Hihetetlenül felszabadító érzés, amikor az ember rájön, nem ő a hibás azért, mert a szülei nem tudtak jelen lenni az ő gyerekkorában, és felnőttként megvan az ereje ahhoz, hogy megszabadítsa magát attól a múlttól, amelyet nem ő teremtett meg.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

„Nem kell hagynunk, hogy a múltbeli élményeink uralják a jelenlegi életünket és azt, ahogyan a gyerekeinket neveljük. Megváltoztathatjuk az elbeszélésünk módját, ezáltal a gyerekeink és az unokáink jövőjét.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

„Általában nem könnyű ezt végigjárni, de érdemes ilyenkor arra gondolni, micsoda ajándék lesz a gyerekeinknek, ha elvégeztük ezt a fontos munkát és megértjük a saját gyermekkorunkat, minden örömével és fájdalmával együtt. Amikor kialakítjuk a múltunknak ezt az összefüggő elbeszélését, olyan szülővé válhatunk, amilyenek lenni szeretnénk, és olyan biztonságos kötődésben részesíthetjük a gyerekeinket, amely lehetővé teszi számunkra, hogy erős és jelentőségteljes módon kapcsolódjanak hozzánk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

 

Az első alapelemről, a biztonságról írok Neked a következő alakommal! Tarts velem!

Ha megfogott téged ez a téma, kérlek írd meg, hogy neked mit adott most ez a rész!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: A szülői jelenlét ereje című könyv Első és Második fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?