Haladunk tovább Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés című könyvvel. A viselkedésformálás egy érdekes szó. Kicsit érzem benne a másik embernek a megváltoztatására irányuló törekvést. De szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a szerzőpáros egyáltalán nem erre gondolt az Ötödik fejezetében. A könyvről szóló korábbi bejegyzéseket itt tudod elolvasni.
A viselkedésformálás hármas megközelítése
Mit értenek a szerzők viselkedésformáláson?
„A viselkedésformálás az, ahogyan reagálunk, amikor gyermekeink olyasmit csinálnak, ami nem tetszik nekünk … Vagy amikor nem csinálják azt, amit szeretnénk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Daniel és Tina álláspontja szerint a szülők általában a fegyelmezésre szoktak asszociálni a viselkedésformálás szó hallatán. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen a gyakorlatban a fegyelmezés eszközeivel érjük el gyermekünk viselkedésének megváltozását. Viszont, ha ez így van, akkor először a fegyelmezés szó jelentését kellene helyre rakni és meghatározni, olvasható a Drámamentes fegyelmezés című könyvben.
„Amikor a gyermekünk esztelen döntéseket hoz, vagy képtelen uralkodni az érzelmein, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fegyelmezés tanításról szól. Ha elfelejtjük ezt az egyszerű igazságot, akkor letérünk a helyes útról. Ha a fegyelmezés például büntetésről szól, elszalasztjuk a tanítás lehetőségét. Azzal, hogy a helytelen viselkedés következményeire helyezzük a hangsúlyt, korlátozzuk a gyermek lehetőségét arra, hogy tapasztalatot szerezzen a belső iránytűje fiziológiai és érzelmi működéséről.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Azt gondolom, hogy ezt a gondolatmenetet nem annyira nehéz megérteni, viszont a gyakorlatban való alkalmazása nem egyszerű. Daniel és Tina arra hívnak bennünket, hogy minden fegyelmezési helyzetben törekedjünk a tanítási lehetőségek kiaknázására. Úgy reagálni és arra terelni a beszélgetést, hogy az együttműködő, gondolkodásra serkentő legyen. Fejlesztve ezzel a belső bűntudat tapasztalatát és az önkontrollt.
Fel van adva a lecke. Viszont ne ijedjünk meg, a könyv további részében gyakorlati tanácsokat kapunk a szerzőktől, hogy ezt hogyan valósítsuk meg a mindennapokban.
A hármas megközelítés
A Drámamentes fegyelmezés című könyvben szereplő viselkedésformálás három részből áll. Egy meghatározásból, vagyis a fegyelmezés, viselkedésformálás meghatározásából. Ezenkívül két alapelvből és három kívánt eredményből. A meghatározáson már túl vagyunk, most jöjjön a többi.
Két alapelv
„A gyermekeink viselkedésformálása kapcsán fontos, hogy két fő alapelvet is kövessünk, és megengedjük, hogy ezek vezéreljék minden cselekedetünket.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
- Várjuk meg, amíg a gyermekünk készen áll!
- Legyünk következetesek, de ne merevek!
Mindkét alapelvvel kapcsolatosan hosszan kifejtik a véleményüket a szerzők és több példán keresztül illusztrálják számunkra ezeknek az tanácsoknak az előnyeit. Igazán hasznos rész ez a könyvben, érdemes elolvasni.
Három elmetudatosági eredmény
„Alapvetően megtanítjuk a gyermekünk agyának, hogyan készítse el az „én”, a „te” és a „mi” elmetudatossági térképeit.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
- belátás
- empátia
- integráció/rendezés
A Drámamentes fegyelmezés című könyv Ötödik fejezetében részletesen olvashatunk erről a három eredményről. Nekem nagyon tetszett az én, te, mi hármas nézőpontnak az összekapcsolása. Szerintem ez egy igen hasznos gyereknevelési szemléletmód, vagy cél lehet.
„Az egész több, mint a részek összessége.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
A szerzőpáros szerint ezekkel az elmetudatossági eredményekkel egy olyan tudást adunk át gyermekünk számára, amit az élete minden területén kamatoztathat.
„Sosem könnyű megpróbálni orvosolni egy hibát. Ám a drámamentes fegyelmezés lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy megtanuljanak így tenni. Ezzel három eredmény megvalósítását célozzuk: azt, hogy a gyermekeink jobban megértsék önmagukat (személyes belátás), mások nézőpontjából lássák a dolgokat (empátia), majd lépéseket tegyenek az adott helyzet jóvátételére, melyben helytelenül cselekedtek (rendezés).” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
Miközben megpróbáljuk magunkévá tenni Daniel és Tina tanácsait, ne feledjük, hogy:
„A hármas viselkedésformálási megközelítés nem egy szigorúan követendő formula vagy szabályrendszer. Nem kell memorizálnunk és mereven ragaszkodnunk hozzá. Ezek egyszerűen irányelvek, amelyeket érdemes szem előtt tartanunk a viselkedésformálással kapcsolatban. Azáltal, hogy emlékeztetjük magunkat a fegyelmezés lényegére és céljára, a fegyelmezést vezérlő alapelvekre, valamint a kívánt eredményekre, sokkal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy oly módon tudjunk fegyelmezni, tanítani a gyermekeinket, amely nagyobb együttműködéshez és jobb családi kapcsolatokhoz vezet.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/
A következő bejegyzésben még mindig a viselkedésformálás lesz a téma. Tarts velem, hogy bemutathassam a viselkedésformáláshoz kapcsolódó további tanácsokat és stratégiákat!
Ha gondolod, írj egy hozzászólást arról, hogy mit gondolsz Daniel és Tina által képviselt viselkedésformálás hármas megközelítéséről!
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés című könyv Ötödik fejezetében olvasható.