Drámamentes fegyelmezés – Kapcsolódás a gyakorlatban

Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson ismert amerikai elmetudatossággal foglalkozó szakemberek. Magyarországon tapasztalataim szerint sajnos nem elég híresek a könyveik, pedig valóban értékes gondolatokkal találkozhatunk bennük. Most a Drámamentes fegyelmezés című könyvükkel kezdtünk el foglalkozni. A könyvről írt korábbi írásokat itt találod. Legutóbb a szülő-gyerek közötti kapcsolódás fontosságáról írtam Nektek. Most a gyakorlati tanácsok következnek. 

Drámamentes kapcsolódás a gyakorlatban

 

A kapcsolódás terepének előkészítése

Az előző bejegyzésben igyekeztem bemutatni Nektek, hogy miért olyan fontos a szülő gyerekhez való kapcsolódása még a fegyelmezés feszült pillanataiban is. Daniel és Tina Drámamentes fegyelmezés című könyvükben bemutatják Nekünk, hogy a gyakorlatban hogyan tudjuk megvalósítani az elméletben már megértett elveket.

Fontos megjegyezni, hogy nem szabad azt gondolunk, hogy itt egy univerzálisan alkalmazható megoldásról beszélnek a szerzők. Hiszen minden szituáció és gyermek más. Minden helyzetben arra kellene törekedni, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb reagálási, kapcsolódási technikát.

„Az alábbiakban bemutatott elvek és stratégiák az esetek többségében rendkívül hatékonyak, ám érdemes a saját nevelési stílusunknak, az adott helyzetnek, valamint a gyermekünk egyéni temperamentumának megfelelően alkalmazni ezeket a megközelítéseket.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

A szerzőpáros arra hív Bennünket, hogy törekedjünk arra, hogy rugalmasan reagáljunk. Érdemes először egy kicsit gondolkodni, nem pedig ösztönből reagálni. Azt gondolom, hogy ez az egyik legnehezebb egy felfokozott pillanatban. Daniel és Tina szerint viszont nagyon hasznos lehet és igazán értékes következményeket idézhetünk elő, ha törekszünk a rugalmas reagálásra, vagyis a céltudatos döntésre.

„A rugalmas reagálással időt nyerünk, és olyan teret teremtünk az elménkben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy figyelembe vegyük a lehetőségek széles skáláját.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Kapcsolódási alapelvek és stratégiák

A Drámamentes fegyelmezés című könyvben összesen három kapcsolódási alapelvvel ismerkedhetünk meg:

        • Halkítsuk le a „cápazenét”!
        • Keressük a miértet!
        • Gondoljuk át a hogyant!

Ezen kívül a drámamentes kapcsolódási körfolyamat lépéseit is bemutatják számunkra szerzők. Érdemes megérteni ezt a folyamatot, hiszen négy hasznos stratégiát sajátíthatunk el:

        • Megnyugtatás
        • Megerősítés
        • Meghallgatás
        • Visszatükrözés

„A kapcsolódási körfolyamat lépései lehetővé teszik számunkra, hogy tudassuk a gyermekeinkkel: szeretjük és megértjük őket, és bárhogy viselkedjenek is, mellettük vagyunk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

Mindkettő lista egyes elemeiről részletesen olvashattok a könyvben. Daniel és Tina pozitív és negatív példákon keresztül próbálják meg érzékeltetni velünk azt, hogy milyen következményei lehetnek a drámamentes fegyelmezés alkalmazásának és nem alkalmazásának. Ezeket így egymás mellé helyezve valóban nagyon szemléletesen látszik a különbség és az, hogy a gyermekünkben milyen érzelmek csapódnak le a reakcióink által. Igazán hasznos olvasmány.

Azt gondolom, hogy a Drámamentes fegyelmezés legfontosabb fejezetéhez érkeztünk. Itt olyan gyakorlatias és bölcs tanácsokkal találkozhatunk, amiket a gyermeknevelés során gyakran használhatunk, amik olyan vezérfonalat adhatnak kezünkben, ami valóban a megfelelő szülő-gyerek kapcsolatra épülnek. Nekem nagyon tetszett ez a rész a könyvben.

 

A viselkedésformálás hármas megközelítése a következő témánk. Tarts velem, és megtudhatod, hogy Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson szerint hogyan tudjuk gyermekünk viselkedését a megfelelő irányba terelni!

Ha van kedved írj egy hozzászólást, hogy mi a véleményed a rugalmas reagálás elvéről! Szerinted mennyire megvalósítható?

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés című könyv Negyedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?