Drámamentes fegyelmezés – Kapcsolódás

Szeretném figyelmetekbe ajánlani Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés könyvet. Itt olvashatod a korábbi bejegyzéseket. Most arról lesz szó, hogy kapcsolódás milyen fontos lépés a gyereknevelés során, talán az egyik legfontosabb.

A dührohamtól a nyugalomig: a kulcs a kapcsolódás

 

Proaktív és reaktív nevelés

A Drámamentes fegyelmezés című könyvben arról olvashatunk, hogy igyekezzünk proaktívan nevelni. Ez azt jelenti, hogy előrelátóan, nem pedig megtörtént cselekvésre visszahatóan, reaktívan.

Azt gondolom, hogy szülő legyen a talpán, akinek ez sikerül, vagy van erre energiája. A szerzőpáros sem állítja, hogy ez könnyű feladat, viszont, ha sikerül, akkor olyan lépéselőnybe kerülhetünk, ami vissza nem térő alkalom.

„A proaktív nevelés során figyeljünk azokra az alkalmakra, amelyek elárulják, hogy gyermekünk helytelen viselkedése vagy érzelmi kitörése hamarosan be fog következni – úgyszólván lóg a levegőben -, ezért közbelépünk, és megpróbáljuk irányítani, hogy kikerülhesse a potenciális taposóaknát.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

Viszont mit tehetünk akkor, amikor már bekövetkezett a probléma és már nincs lehetőség proaktívan nevelni? Daniel és Tina szerint ilyenkor az első lépés, amit tennünk kellene az a kapcsolódás.

„A gyermekünknek akkor van a legnagyobb szüksége ránk, amikor a legrosszabb formáját hozza.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

Miért kell először kapcsolódni?

A könyvben három előnyről írnak nekünk a szerzők:

        1. A kapcsolódás a reaktivitásból a receptivitás felé mozdítja a gyermeket, vagyis megnyugtatja a gyermeket
        2. A kapcsolódás fejleszti az elmét
        3. A kapcsolódás elmélyíti a gyermekünkhöz fűződő kapcsolatunkat

Mindhárom pontról hosszasan kifejtik a véleményüket a szerzők. Azt gondolom, hogy ez egy igazán hasznos olvasmány. Érdemes elolvasni.

Egy részt szeretnék külön kiemelni:

„Bárhogyan döntünk is a konkrét válaszreakciónkat illetően, amikor a gyermekünk helytelenül viselkedik, egy valamit meg kell tennünk: érzelmileg kapcsolatban kell maradnunk vele még akkor is – és talán kiváltképp akkor -, amikor fegyelmezünk. Végtére is ilyenkor a leginkább feldúltak a gyermekeink, és ilyenkor van a legnagyobb szükségük ránk.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

kép: Pixabay

 

Fontos tanácsok

Azt gondolom, hogy elméletben a kapcsolódás módszere nagyon szépen hangzik, de a gyakorlatban megvalósítani egy felfokozott hangulatban nem könnyű. Ahhoz, hogy könnyebb legyen a dolgunk Daniel és Tina további tanácsokkal is ellátnak bennünket a Drámamentes fegyelmezés című könyvükben, amikben több lényeges és félreérthető témával foglalkoznak.

        • Mit tegyünk dühroham esetén? Hogyan lehet ebben az esetben kapcsolódni?
        • Hogyan kapcsolódjunk elkényeztetés nélkül?
        • Hogyan lehet egyszerre kapcsolódni és határokat kijelölni?

Mindhárom esetben logikusan levezetik számunkra, hogy a kapcsolódás miért olyan fontos és hogy milyen szempontokhoz érdemes igazodni ahhoz, hogy a kapcsolódás tényleg célba találjon és közben a kellemetlen viselkedés is abbamaradjon.

„Amikor a gyermekünk legközelebb elveszíti az önuralmát és olyasmit tesz, amitől teljesen kiborulunk, emlékeztessük magunkat arra, hogy épp az ilyen érzelmileg felfokozott pillanatokban van a legnagyobb szüksége a velünk való kapcsolatra. Igen, kezelnünk kell a viselkedést, más irányba kell terelnünk, és fontos leckét kell megtanítanunk neki, de először is már szemmel tekintenünk ezekre a heves érzésekre, és annak kell felismernünk őket, amit: kapcsolódásra való meghívásnak.” /Daniel. J. Siegel és Tina Payne Bryson/

 

A következő bejegyzésben megismerkedünk a drámamentes kapcsolódás gyakorlati módszereivel! Tarts velem!

Szívesen fogadom a hozzászólások között, hogy ha leírod, hogy mit gondolsz a proaktív és reaktív nevelés témaköréről!

 

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Daniel J. Siegel és Tina Payne Bryson: Drámamentes fegyelmezés című könyv Harmadik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?