Játékos nevelés – Feltöltődés

Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. A szerző filozófiáját megismertük már. A könyv utolsó fejezete a szülők feltöltődéséről szól, ami ahhoz kell, hogy elő tudjuk venni játékos énünket, és legyen energiánk a játékos nevelés elveit alkalmazni. 

Mi magunk is töltődjünk fel!

 

Nekünk is vannak igényeink

Lawrence J. Cohen előadásai és tanácsadásai során több olyan szülővel találkozott, akik nyitottak a könyvben eddig olvasott elvekre, viszont nehezükre esik megvalósítani, és időt szánni rá.

A szerző nagyon megértő a szülőkkel, hiszen ő is apa. Ő is tudja milyen az egy dolgos nap után hazaérkezni. Milyen az, amikor valami unalmas játékot kell játszani, vagy amikor a gyerek már annyira idegesítő, hogy legszívesebben kirohannánk a világból.

„Amikor a saját érzéseink elborítanak bennünket, nem könnyű odafigyelni a gyerekekre és az ő szükségleteikre. … Ahhoz, hogy felszabadultan tudjunk játszani, először nekünk is ki kell sírnunk a ki nem sírt könnyeinket, el kell lazítanunk görcseinket, ki kell adnunk magunkból a félelmeinket és szorongásainkat.” /Lawrence J. Cohen/

kép: Pixabay

Hogyan töltődjünk?

A Játékos nevelés című könyvben elolvashatjuk, hogy mielőtt belevágnánk a tanácsok alkalmazásába, nekünk is töltődnünk kellene. Larry Cohen ehhez azt tanácsolja nekünk, hogy keressünk valakit, aki meghallgat minket. Lehet az akár egy másik szülő, vagy egy szülőcsoport, vagy egy terapeuta. A lényeg az, hogy biztonságban érezzük magunkat, és kiadhassuk magunkból azokat az érzéseket, amik nyomasztanak bennünket.

„Azt gondolom, hogy mi, szülők részben azért vagyunk folyton olyan fáradtak, mert titokban egy nagy halom aggodalmat, szégyenkezést, szorongást, tehetetlenséget cipelünk a vállunkon. … A jó hallgatóság hagyja kiáradni ezeket az érzelmeket, nem próbálja rávenni a beszélőt, hogy fojtsa vissza őket.” /Lawrence J. Cohen/

A szerző szerint nem csak szülőként, ha minden téren kiegyensúlyozottabbak leszünk, ha elmerjük mondani valakinek ezeket az érzéseket, aki megért minket.

Ha egy kicsit tovább megyünk, akkor akár mi magunk is lehetünk ilyen valaki más szülők számára. Mekkora ajándék nekünk egy megértő hallgatóság, és mekkora ajándékot tudunk adni, ha mi segítünk másoknak töltődni. Ezzel kapcsolatosan is kapunk pár jó tanácsot és instrukciót a könyvből.

kép: Pixabay

 

Hogyan legyünk jó játszótársak?

        • Legyünk hajlandóak játszani!
        • Figyeljünk a kapcsolódásra!
        • Lépjünk ki az eddigi rutinjainkból!
        • Merjük félre tenni a méltóságunkat és játszunk bugyuta játékokat is!

Lawrence J. Cohen szerint tehát az a lényeg, hogy a gyerekek igényeire legyünk érzékenyek. Vagyis ha felismertük az igényüket, akkor ehhez igazítsuk a hozzá közelítési módunkat, ahelyett, hogy a saját módszerünkkel közelednénk.

„Ha tehát nem vagyunk hajlandóak az ő szájuk íze szerint játszani velük, aztán viszont elvárjuk, hogy a mi szánk íze szerint beszélgessenek velünk, ne lepődjünk meg, ha nem fog menni. Ha viszont belemegyünk a játékba, magunk is meg fogunk lepődni, milyen mélyen feltárják előttünk érzéseiket, gondolataikat.” /Lawrence J. Cohen/

 

Ezzel befejeztük Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés című könyvét. A következőkben a szerző másik írásával foglalkozunk, a Legyőzzük a félelmet című könyvvel. Elképesztően jó könyv szülőknek a gyermekkori szorongások oldásáról. Tarts velem továbbra is!

A hozzászólásokban szívesen fogadom a véleményedet a szülők feltöltődési lehetőségeikkel kapcsolatosan! Neked sikerül kimozdulni otthonról? Vannak olyan emberek, akikkel őszintén beszélhetsz a gondjaidról?

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb Lawrence J. Cohen: Játékos nevelés című könyv Tizenötödik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük