Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése

Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyv végére értünk. A korábbi írásaimat a könyvről itt olvashatjátok. Legutóbb megismerkedtünk az érzelmi intelligencia fogalmával, most az érzelmi intelligencia fejlesztéséről lesz szó.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése

 

Mire van szükség az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez?

A Mesepszichológia című könyvben elolvashatjuk, hogy az UNESCO Nemzetközi Bizottsága a következő négy területet jelölte meg lényegesnek az oktatásra vonatkozóan:

Minden embernek meg kell tanulnia

        • ismereteket szerezni, vagyis tanulni
        • cselekedni, vagyis dolgozni
        • másokkal együtt élni
        • élni

Kádár Annamária szerint az utolsó két pont egyértelműen összefügg az érzelmi intelligenciával. Ebből a listából is látjuk, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető, tanítható és tanulható folyamat.

kép: Pixabay

 

„A gyermekünkkel való szoros érzelmi kapcsolat megteremtése, az érzelmi intelligencia fejlesztése csak úgy lehetséges, ha azon folyamatosan dolgozunk. … Egyik kulcstényező a szülő jelenléte, ideje, rendelkezésre állása és elköteleződése.” /Dr. Kádár Annamária/

Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez tehát szükség van minőségi időre, kötődésre, érzékenységre, válaszkészségre, biztonságra és feltétel nélküli elfogadásra és szeretetre. Nem egyszerű ezeknek megfelelni, viszont ha törekszünk rá, akkor olyan hamuba sült pogácsát adhatunk gyermekünknek, ami egész életében elkísérheti, biztat bennünket a szerző.

„Amennyiben intenzíven odafigyelünk gyermekünkre, hogy megismerjük valódi érzéseit és szükségleteit, akkor ezzel megteremtjük a biztonságos kötődés bázisát – és egyben az érzelmi intelligenciát is megalapozzuk.” /Dr. Kádár Annamária/

Az érzelmi intelligencia fejlesztése

A Mesepszichológia című könyvben elolvashatjuk, hogy nekünk, szülőknek is meg kell tanulunk az érzelmeinket felismerni, és velük bánni, ahhoz jó tanítók lehessünk. A folyamat során a gyermekinktől is sokat fogunk tanulni, emeli ki Kádár Annamária.

„Ahhoz, hogy elősegítsük gyermekünk érzelmi intelligenciájának fejlődését, szülőként elsősorban a saját érzelmeink kifejezését kell megtanulunk. … Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni gondolatainkat érzéseinktől, és vállaljunk is felelősséget ezekért.” /Dr. Kádár Annamária/

Az érzelmeinek megélése, tudatosítása és kifejezése sebezhetővé tesz bennünket. Ehhez le kell vennünk páncélunkat, viszont csak így lehetünk önazonosak és hitelesek gyermekünk és a többi ember előtt.

„Legőszintébb érzéseink kifejezése valóban nem mindig könnyű, hiszen ilyenkor sebezhetővé válunk.” /Dr. Kádár Annamária/

kép: Pixabay

 

A Mesepszichológia című könyvből megtudhatjuk, hogy első sorban tehát úgy taníthatjuk meg gyermekünknek az érzelmei kifejezését, ha mi magunk sokat beszélünk neki az aktuális érzéseinkről, visszatükrözzük számára az ő érzéseit és megmutatjuk neki, hogy hogyan kezelheti őket.

„MINDEN érzést el lehet fogadni, csak a cselekedeteket szükséges korlátozni!” /Dr. Kádár Annamária/

A könyv hátralévő fejezeteiben olyan gyakorlatokat találhatunk, amik segíthetik az érzelmi intelligencia fejlesztését. Ezek mind-mind olyan célzott érzelmi gyakorlatok, amik fejlesztő jelleggel hatnak. Kádár Annamária azonban kiemeli, hogy nem kell ezeket folyton alkalmazni, ha lehet, éljünk érzelemtudatosan. Így leszünk a legnagyobb hatással gyermekünkre.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése mesékkel

Elérkeztünk a könyv legfontosabb fejezetéhez. Eddig csak általánosságban, a pszichológia oldaláról vizsgáltuk meg az érzelmeket és az érzelmi intelligenciát. Most térünk ki a mesepszichológia legfontosabb ismereteire.

„Az EQ fejlesztésének folyamatában a mese alapvetően fontos szerepet tölt be.” /Dr. Kádár Annamária/

Most következzen pár érv Kádár Annamáriától, ami meggyőzhet bennünket a mesék fontosságáról:
(Az itt olvasott sorok mind-mind idézetek a Mesepszichológia című könyv Huszonegyedik fejezetéből.)

A mese a gyermek lelkivilágát testesíti meg, segít különválasztani egymásnak ellenmondó érzéseit.


A mesék által megtanulja, hogy MINDEN érzése a személyiségének része, és azt is, hogy ezek megfékezhetőek, kezelhetőek, irányíthatók.


A mesék szinte észrevétlenül juttatják a gyermeket a szellemi, lelki, érzelmi gazdagodáshoz.


A mese olyan, mint egy tükör – azt látjuk meg benne, amit lelkünkben hordozunk, ezért egy mesét az adott lelki szükségletünknek megfelelően mindig más és más módon értelmezhetünk.


„A csodához való viszony alapjaiban határozza meg az ember életét. Nem is az a kérdés, hogy hisz-e benne, mit gondol róla, hanem az, hogy él-e vele.” /Boldizsár Ildikó – Meseterápia című könyv szerzője/


A mesében a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak.


A mese hosszútávon és szimbolikusan hat.


A mese nem racionális úton készít fel a felnőtt létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulhatnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.


A mesehős, akivel a gyermek azonosul, és aki példaképpé válhat számára, épp azokat a problémákat képes megoldani, amelyekkel a gyermek is küzd, ezáltal mintát ad az érzelmi fejlődésre is.


Marie Louise von Franz szerint azért van a gyermeknek szüksége a mesékre, mert azok megmutatják a rendet és a hozzá vezető utat, így segítenek összhangot teremteni az ösztön és a racionalitás között.


A mesei optimista életfilozófia is ezt példázza, rámutatva arra, hogy a nehézségek átmenetiek, tehát érdemes küzdeni, bizakodni.


A mese az életigenlés himnusza, ami arra biztat bennünket, hogy ne adjuk fel, bátran szálljunk szembe az akadályokkal, a megpróbáltatásokat pedig fejlődési feladatoknak tekintsük.


 

A Mesepszichológia című könyv végén 10 EQ-fejlesztő mesét olvashatunk. Ezek a történetek Lilláról és Tündérbogyóról szólnak. Ahogyan a könyvajánlóban is említettem ezekben a mesékben Kádár Annamária gyermekkori emlékei, érzelmei, örömei, félelmei és bánatai is benne vannak. Így lesznek a mesék hitelesek és gyerekek számára még közelibbek.

 

Ezzel befejeztük Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyvét, amely a gyerekek világlátásáról és az érzelmi intelligenciáról szól. A következőkben Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia 2 című könyve következik, ami a neveléssel kapcsolatos problémákban próbál meg segíteni. Tarts velem továbbra is!

Ha gondolod, írd le egy hozzászólásban, hogy benned milyen gondolatok fogalmazódtak meg a fenti érvek olvasása közben!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Dr. Kádár Annamária: Mesepszichológia című könyv Tizenhatodik, Tizenhetedik, Tizennyolcadik, Tizenkilencedik, Huszadik, Huszonegyedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük