A gyerekek képernyőhasználata egy igen fontos téma, amivel kapcsolatosan még kevés információ áll a rendelkezésünkre. Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című könyvében szeretné bemutatni Nekünk az eddig elvégzett kutatások és kísérletek eredményeit, amikből már lehet következtetéseket levonni. Sajnos a tudomány mai állása szerint a képernyővel összefüggésbe hozható betegségek és káros egészségügyi hatások már mérhetőek és kimutathatóak. Erről lesz most szó. A könyvről írt korábbi írásokat itt találod.
Milyen betegségeket okozhat a túl sok képernyőhasználat?
A képernyőkor
A képernyő rabjai című könyvben arról olvashatunk, hogy ma már neve is van a túl sok számítógéphasználattal összefüggő egészségügyi zavarokra: eletronikusképernyő-rendellenesség.
Nicholas Kardaras elképesztő és megdöbbentő kutatási eredményeket mutat be Nekünk könyvében, amit érdemes elolvasni. Úgy tűnik a megoldás hasonló módszerben rejlik, mint bármely másik függőséget okozó szer esetében: a gyógyuláshoz digitális böjtre és detoxikációra van szükség.
„Nem volt szükség többre, mint erős hatású képernyőktől való megszabadulásra, mert azok úgy megbombázták ingerekkel, hogy ő egyedül képtelen volt szembeszállni velük.” /Nicholas Kardaras/
Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a szerző nem azt mondja, hogy soha többet képernyő. Az üzenete az, hogy egy radikális méregtelenítőkúra után a digitális zöldségfélék fogyasztása és a mértékletesség működhet, hasonlóan bármilyen diétához.
ADHD
Napjainkban sajnos már rendszeresen előforduló betegségeknek a számít az ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Nicholas Kardaras levezeti Nekünk könyvében, hogy a tudományos kísérletek szerint a túl sok képernyőhasználat hogyan erősíti fel ennek a zavarnak a tüneteit és megjelenését.
„Ha rászoktatjuk az agyat, hogy folyamatosan rengeteg hatás éri, megtörténhet, hogy unalmassá válik a valóság.” /Nicholas Kardaras/
Természetesen nem lehet azt állítani, hogy kizárólag a túl sok képernyőnek való kitettség okozhatja az ADHD-t, de kutatások szerint növelheti annak a valószínűségét, hogy kialakul. Szerintem érdemes utána olvasni és ismeretek szerezni a témában.
Depresszió
A közösségi médiáról szóló részben már volt szó a Facebook-depresszióról. A kísérletek azt igazolják, hogy az internetfüggőség is tud szorongást okozni. Fontos tehát odafigyelni erre.
„Ez az eredmény azt mutatja, hogy az internet túlzott használata függővé tesz, és ennek következményeképpen szorongást és belső feszültséget okoz. Minél jobban függ valaki az internettől, annál mélyebb a depressziója.” /Nicholas Kardaras/
Elektromágneses mező
A férjem villamosmérnök. Többször beszéltünk már arról, hogy éjszaka ne legyen a telefon a fejünk közelében, vagy hogy mellőzzük a készülék zsebben való hordását. Ő többször megcáfolt ebben engem, hogy ez nem ennyire egyértelmű és hogy nem is annyira káros, mint ahogyan mondják. Azért bennem van némi hipochondria ezzel kapcsolatosan, szóval én odafigyelek erre és igyekszem minél messzebb tárolni a testemtől a telefont, amikor éppen nem telefonálok vele. Sőt, mostanában legtöbbször bluetooth headset segítségével telefonálok. Nem tudom, hogy így jobbak-e az élettani hatások, de engem megnyugtat.
A képernyő rabjai című könyvben olvasottak csak felerősítették bennem a meggyőződéseimet és félelmeimet. Bár mennyire szomorú és figyelemfelkeltő ez a következmény, érdemes volt elolvasni, mert most már tudom, hogy nem gondolok teljesen butaságokat a témáról.
„Mindig tudtuk, hogy a képernyőink sugároznak. Most arra is rá kell jönnünk, hogy miattuk mi is sugárzunk, és a gyerekeink sem ússzák meg. És sajnos, ez nem egészséges sugárzás.” /Nicholas Kardaras/
A tömegmédia hatásai lesz a következő témánk. Tarts velem, és megtudhatod, hogy Nicholas Kardaras szerint a fejlett technológia hogyan befolyásolja a gyerekek viselkedését!
Ha van kedved írj egy hozzászólást, hogy mi a véleményed a képernyő okozta betegségekről! Szerinted túlzás ezekkel riogatni, vagy érdemes mélyebben foglalkozni a témával?
Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai című könyv Hatodik fejezetében olvasható.