Beszélj úgy, hogy érdekelje – Együttműködés

Adele Faber & Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgass úgy, hogy elmesélje című könyv külföldön nagy sikereket ért el. Számtalan szülőnek nyújtott már segítséget, hogy hogyan beszélgessenek gyermekikkel és hogyan hallgassák meg őket. A tanácsok közül az érzelmek elfogadásával már megismerkedtünk. Erről a korábbi írásomban olvashattok. A gyakorlati módszerek közül most az együttműködést segítő technikák következnek. 

 

Az együttműködést segítő technikák

 

A leggyakrabban alkalmazott módszerek

Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgass úgy, hogy elmesélje című könyvben találunk egy felsorolást a leggyakrabban alkalmazott módszerekről, amikkel a szülők általában együttműködésre próbálják meg rávenni a gyermeket. Ilyenek például a vádaskodás, sértegetés, fenyegetés, parancs, hegyi beszéd stb. Ezek mind-mind olyan eszközök, amiket úgy használunk a mindennapokban, hogy igazából mi sem szeretjük őket. Sőt sokszor szégyelljük is magukat utána, hogy már megint olyanok voltunk, mint egy házisárkány.

kép: Pixabay

 

A mindennapokban egymásnak feszülő igények természetesek, de nem kell törvényszerűnek lennie, hogy csakis rossz érzésekkel jöjjünk ki ezekből a szituációkból.

Az együttműködést segítő technikák

„Van-e egyáltalán más módja annak, hogy együttműködésre bírjuk gyermekinket anélkül, hogy az önbecsülésükbe taposnánk, és ilyen rossz érzéseket keltenénk bennük?” /Adele Faber & Elaine Mazlish/

A szerzőpáros öt olyan készséget mutat be, amit szerintük a mindennapokban tudunk használni, ha egy kis gyakorlással beleépítjük az eszközeink közé. Nem gondolják, hogy mindegyik működni fog bármilyen gyereknél, bármilyen szituációban. A szülők feladata kitalálni, hogy melyik módszer válik be náluk és melyik nem.

          1. Írjuk le, amit látunk, illetve írjuk le a problémát!
          2. Adjunk információt!
          3. Fejezzük ki egyetlen szóval!
          4. Beszéljünk az érzéseinkről!
          5. Üzenjünk írásban!

Képregények formájában illusztrálják nekünk a szerzők, hogy hogyan alkalmazzuk ezeket a technikákat a gyakorlatban. Érdekes megfigyelni, hogy ha a mondandón egy kicsit változtatunk, máris mennyivel másképpen hangzik.

„Pontot akarunk tenni a lelket sebző kommunikáció végére, és olyan nyelvet keresünk, amely az önbizalmat táplálja.” /Adele Faber & Elaine Mazlish/

A könyvben több példa és feladat van, amik segítségével „steril” környezetben alkalmazhatjuk a megszerzett tudást. Érdemes ezeket megcsinálni, és nem a gyerkőcön kísérletezni először. Ebben a fejezetben is találunk egy kimásolható összefoglalót, amit kitehetünk a lakásba, hogy emlékeztessen bennünket, hogy vannak más eszközök is, amivel elérhetjük, hogy együttműködjenek velünk gyermekeink.

kép: Pixabay

 

„Olyan érzelmi légkört akarunk teremteni, amelyben a gyermekeink késztetést éreznek arra, hogy együttműködjenek velünk, mégpedig azért, mert fontosak önmaguk számára, és mi is fontosak vagyunk nekik.” /Adele Faber & Elaine Mazlish/

 

A következő részben a büntetési alternatívákról írok majd Nektek! Tarts velem, hogy a szerzőpáros újabb tanácsait bemutathassam Neked!

Ha van kedved, írd meg hozzászólásban, hogy mit gondolsz ezekről az együttműködést segítő technikákról!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Adele Faber & Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgass úgy, hogy elmesélje című könyv Második fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?