Beszélj úgy, hogy érdekelje – Önállóság

Szeretném figyelmetekbe ajánlani Adele Faber & Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgass úgy, hogy elmesélje című könyvet. Itt olvashatod el a korábbi bejegyzéseket. Én személy szerint hamarább találkoztam a könyvről szóló tanfolyammal, mint magával a könyvvel. Nagy hatással voltak rám a tréningen és később a könyvben szereplő elvek és tanácsok. A mostani írásban arra keressük a választ, hogy hogyan csökkentsük gyermekünk függőségérzését? Hogyan segíthetünk neki, hogy önállóbb legyen? 

Az önállóság támogatása

 

A függetlenedés folyamata

Adele Faber és Elaine Mazlish a fejezet elején bemutatják, hogy miért olyan nehéz a függőségi viszonyt elengedni gyermekünkkel. Ez teljesen természetes szülői reakció. Egész eddigi életükben ott voltunk, segítettünk, aggódtunk, tervezgettünk. Aztán eljön az idő, amikor el kellene tudni engedni gyermekünket, az ő érdekében. Hiszen fontos, hogy a gyerek kompetens személynek érezze magát a problémák megoldásában. Ilyen például a wc használat, a óvodai elválás, a cipőkötés stb.

„Keserédes a szülők élete. … Hiszen a gyerekünk fejlődési feletti büszkeség és az egyre nagyobb függetlenségük miatt érzett öröm mellett ott van a fájdalom és az üresség érzése is, amiért többé nem lesz szükségünk ránk.” /Adele Faber & Elaine Mazlish/

A szerzőpáros abban szeretne segíteni, hogy megmutassa utat, hogy milyen készségekkel lehet az önállóságot támogatni. Olyan eszközök ezek, amik azt segítik elő, hogy a gyerek saját magára támaszkodjon, és ne tőlünk várja a megoldást. Sok helyzetben okozhat ez a hozzáállás komoly dilemmát, hogy meddig szabad segíteni és mikor lehet elengedni a gyerek kezét. A könyvben szereplő tanácsok és érvek arról árulkodnak, hogy komoly önmegtartóztatásra és önfegyelemre van szükség a szülők részéről.

kép: Pixabay

Az önállóság támogatása

Hogyan segíthetjük gyermekünk önálló, független emberré váljon? Úgy, hogy engedjük önállóan cselekedni, döntéseket hozni és problémát megoldani már egészen kicsi kortól.

        1. Hagyjuk döntést hozni!
        2. Mutassunk tiszteletet erőfeszítései iránt!
        3. Ne tegyünk fel túl sok kérdést!
        4. Ne siessük el a választ!
        5. Bátorítsunk!
        6. Ne vegyük el a reményt!

Ezeknek a készségeknek az elsajátításához gyakorlásra van szükség. Ehhez nyújt segítséget a könyvben szereplő sok-sok példa és szituációs helyzet, amikre írásban is válaszolhatunk. A gyakorlatba ültetést segítendő van házi feladat, kimásolható összefoglaló és rengeteg esettanulmány. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy képes vagyok egyre több kérdésben átengedni az irányítást a gyereknek?

kép: Pixabay

 

A felsorolt technikák közül mindegyikről találunk a könyvben részletesebb leírást. A szerzők felsorolnak olyan kritériumok is, amiket érdemes elkerülni, hogy a kommunikációnk tényleg célba találjon. Viszont biztasson minket, hogy akkor a korábbi fejezetekben bemutatott készségek is mind-mind segítik az önállóság kialakulását. (érzelmek elfogadása, együttműködést segítő technikák, büntetési alternatívák)

A fejezet végén arról olvashatunk, hogy hogyan adjunk jól tanácsot! Hiszen ezzel demonstráljuk legjobban, hogy mekkora teret engedünk a gyermekünk személyiségének és döntéseinek. Érdekes olvasmány! Szerintem érdemes megfogadni az itt szereplő tanácsokat is!

 

A következőkben a helyes dicséretről lesz szó! Tarts velem és megosztom veled Adele Faber és Elaine Mazlish ezzel kapcsolatos gondolatait!

Szívesen fogadom a hozzászólások között, hogy ha leírod, hogy nálatok milyen eszközökkel támogatjátok az önállóságot!

Ez a bejegyzés csak könyvajánló. Bővebb tartalom Adele Faber & Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgass úgy, hogy elmesélje című könyv Negyedik fejezetében olvasható.

Vélemény, hozzászólás?