Digitális téboly

A Digitális téboly az első olyan könyv, ami nem igazából gyereknevelésről szóló írás, ennek ellenére mégis foglalkozom vele itt a blogon. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy nagyon fontos és aktuális témáról szól.

Nicholas Kardaras A képernyő rabjai című könyv után a közösségi média káros hatásaira is szeretné felhívni a figyelmünket. Könyvében olyan igazságokat, kutatásokat és véleményeket fogalmaz, amik valóban szemléletformálóak lehetnek.

„A szomorú valóság az, hogy a legtöbbünk annyira le van szedálva, és úgy le van kötve a figyelme digitálisan – talán nem túlzás, ha azt mondom: rabja a  digitális világnak -, hogy észre sem vesszük testi és lelki leépülésünket.” /Nicholas Kardaras/

Azt gondolom, hogy társadalmunk nagy kihívása, hogy mit kezdünk a ránk bízott tudással és fontos, hogy ha nem jó irányba haladunk, akkor legyünk elég bölcsek ahhoz, hogy megkongatjuk a vészharangot és belátjuk, hogy ha hibáztunk.

Nickolas Kardaras ezerrel veri azt a harangot. Szeretné, ha a Digitális téboly című könyvének mondanivalója segítségével kijönnénk a képernyők bővületéből és belátnánk, hogy a sok-sok technológiai vívmány bármennyire is megkönnyítik az életünket, káros hatással lehetnek ránk, ha nem kellő tudatossággal használjuk őket.

„A digitális korban józan eszünket megtartani szinte lehetetlen. Őrült világban élünk, ahol túlhajszolt, kialvatlan, íróasztalhoz kötött, túlingerelt, valódi cél nélküli, stresszes emberek digitális versenyfutása zajlik. Örökké bekapcsolva kell lenni anélkül, hogy valódi feltöltődésre, igazán emberi cselekedetekre időnk lenne.” /Nicholas Kardaras/

Szülőként nagy rajtunk a felelősség, hiszen gyermekeink leginkább utánzásból tanulnak és tőlünk lesik el a közösségi médiához fűzött kapcsolatunkat is.  Ezt építik be és ezt veszik alapnak. Nicholas Kardaras arra hív Bennünket, hogy bíráljuk felül eddigi szokásainkat és ne váljunk eszközeink eszközeivé.